Arra mindenképp jók a hazánkban most megjelenő kínai modellek, hogy közel 10 év újságírás után is izgalommal ugrok bele az ismeretlenbe, hogy vajon milyen élmény lesz vezetni és használni őket. És bizony van is mit mesélni, még egy olyan furcsa különc pickupról is, mint a Dongfeng Rich 6, vagy ahogy nálunk hívják, DF6. Ha ismerős a sziluett, nem véletlen: ez bizony egy utolsó szériás Nissan Navara, kissé átszabott orral, amit talán a Ranger vagy a Land Cruiser inspirálhatott, ezt nem tudtam eldönteni. Minden esetre tudtam, hogy az első kínai tesztautómat el kell vinnem a kínai negyedbe fotózni, ahol épp a Holdújévet ünnepelték azon a hétvégén. Örömmel vettem, hogy ennyire pozitív volt az ötletem fogadtatása.

A tesztautó hátulján még kínai feliratok díszelegnek, ahogy odabent is leginkább kínai feliratokat találunk. A kesztyűtartóban még a kínai szállítólevelét is megtaláltam, ráadásul egy döbbenetesen lassú, az Aliexpress olcsó eszközeit idéző szoftver futott az infotainment kijelzőjén, számunkra ismeretlen menükkel és doboz hangzással. Mint megtudtam, ezeket mind kicserélik majd az Európába szánt modellek esetében, amik épp mostanság érkeznek meg a kontinensre. Mi több, a tesztautó az a konkrét példány, amivel az európai homologizációt végezték, így ennek megfelelően az állapota is...sokat látott. Könnyen lehet tehát, hogy a később érkező európai változatok már nagyon más képet mutatnak, mint a tesztautó, a következő sorokat is ezek ismeretében érdemes olvasni.

Például lehetséges a később érkező modellekben már nem mutat más időt a műszercsoport és a középső kijelző, vagy nem fog egyszer csak felugrani az üzemanyagszint. Abban is reménykedem, hogy a bumfordi, lötyögő, furcsa hangokat adó váltógombot is lecserélik majd, ahogy az összkerék kapcsolót is, ami egyszerűen a kezemben maradt, pedig az autó egyik legfontosabb tekerője. Azt is furcsának találtam, hogy a fűtés csak maxra tekerve fűtött, 31,5 foknál szinte hideget fújt. Szerencsére az ajtókárpitokat és a bőrüléseket örökölte a Navarából, így az alapvető kényelemmel pickup szinten nincs gond, ugyanakkor a műszerfalat látszólag már másból öntötték, és talán a kellemetlen cipőbolt illat is ennek köszönhető.

Valószínűleg zajszűrésre sem fordítottak túl sok időt, ami egy pickupnál rendben van, hiszen ez egy munkagép elsősorban, de azért úgy emlékszem, hogy a Navara ennél azért egy fokkal halkabb volt. Márpedig motorterükben ugyanaz a 2,3 literes turbódízel dolgozik. Csupán annyi a különbség, hogy a DF6 esetében 163 lóerő helyett 160 lóerő a teljesítmény, míg a nyomaték 425 Nm helyett csak 380 Nm. Ez párosítható kéziváltóval vagy, mint a tesztautónk esetében, 8-fokozatú ZF automatával. Nem gyors, a hangzás is erősen traktoros, ellenben nagyon nyomatékos, egészen alacsony fordulaton is, úgyhogy nagyon meredeknek és csúszósnak kell lennie annak a dombnak, hogy ne menjen fel rá könnyedén.

Miután az alapjait adó Navara már kifutott, akár át is vehetné annak a helyét a piacon, és van is benne néhány okos megoldás, amit talán pont ezért követtek el. Például közúton előnyösek voltak a Navara tekercsrugói, viszont előnytelen hatással volt a terhelhetőségére. A DF6-ot viszont egyértelműen egy igáslónak szánják, így ebben már laprugók vannak és szintén pozitív, hogy alapáron jár hozzá a poliuretán platóvédelem vagy a bukókeret. Kimaxolták a vontatóképességét is, így akár 3,5 tonnát is elvontat, illetve a piac egyik legjobb terepszögeivel rendelkezik: 31 fokos a belépő és 26 fokos a kilépő terepszög.

Noha a fellépő elvesz valamennyit a hasznos átlépő szögéből, így sem igazán találtam olyan terepet, ahol ne ment volna el játszi könnyedséggel, pedig nagyon hiányoltam belőle a zárható diffit és a lejtmenetvezérlőt is. Oké, az összkerék kapcsoló a kezemben maradt néhányszor, de alapvetően mégis könnyed móka volt vele a terepezés. Mély homokból ugyanolyan könnyen kijött, mint amilyen könnyen megmászott minden falat. Ami viszont igazán meglepett, az a fogyasztása: városban 7,4 literes átlaggal jártam vele, ami pickup szinten remek érték, és csak a terepezés után ment fel a teljes tesztátlag 8,3 literre.

Árat csak ehhez, tehát az automata MID felszereltséghez közölnek az árlistában, ami nettó 11,9 millió forint. Sajnos, nem véletlenül hangzik soknak. Nyilván első dolgom volt összehasonlítani a szegmens alfájával és omegájával, a Toyota Hiluxszal, és az a helyzet, hogy 100 000 forinttal olcsóbban már elhozható egy mezítlábas, duplakabinos Hilux. Noha nincs benne bőrülés vagy nagy kijelző, de például automata fényszóró vagy sebességtartó igen, a zárható hátsó diffiről nem is beszélve. Kérdés, hogy az európai Dongfeng DF6-osok mennyire lesznek összeszedettebbek. Annyi biztos, hogy így is egy takarékos, dolgos, kényelmes pickup képét mutatta, ami sajnos minőségben elmarad a versenytársaitól.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!