Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?
Visszaesik ugyan a kereskedelmi forgalom a szankcióval sújtott országokkal szomszédos államokban, de egy nemrég megjelent kutatás arra is rámutat, hogy akár előnyt is lehet kovácsolni a helyzetből, ami nem kívánt mellékhatásokhoz vezet.
Miért fontos ez? Az Ukrajna ellen két éve indított támadás után Oroszországra kivetett gazdasági szankciók hatását számos tanulmány próbálta már alaposan felmérni, arról azonban szinte senki sem beszél, hogy milyen előnyök és hátrányok keletkezhetnek a szomszédos országokban.
Számokban: 1966 óta az ENSZ Biztonsági Tanácsa 31 szankciós programot szavazott meg. A The Conversationben ismertetett kutatás 177 olyan ország gazdasági mutatóit elemzi, amelyek szomszédosak, vagy szomszédosak voltak a szankcionált államokkal 1989 és 2015 (tehát még jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt). Ezekben az országokban a kereskedelmi forgalom átlagosan 9 százalékkal esett vissza, miután a szankciókat bevezették.
Alulnézet: a szomszédos országok általában attól szenvednek károkat, hogy a bejáratott kereskedelmi-szállítási útvonalak és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok egy része megszakad. Irak szankcionálása miatt például 21 ország jelzett gazdasági nehézségeket.
A hatások a szomszédos országokban általában negatívak, de a kutatók szerint az sem ritka, ha egy állam viszonylag jól jön ki abból, hogy a szomszédját szankcionálják.
- Miután 1987-ben Haiti ellen gazdasági szankciókat vezettek be, a szomszédos Dominikai Köztársaság importja jelentősen megugrott.
- Ugyanez történt Kenyában, amikor 1992-ben Szomáliát szankcionálták,
- és Albániában is, amikor 1991-ben Jugoszláviát vágták el a nemzetközi kapcsolatoktól.
A kereskedelem ugyanis ilyenkor a szomszédos országokba vándorol, ahonnan az árukat átcsempészik a határon.
A szomszédos ország új otthont adhat azoknak a cégeknek, amelyek a termelésüket a szankciók miatt elköltöztetik, de a nemzetközi kereskedelemben még frontolhat is a szankcionált országnak, azaz felléphet legális vevőként vagy eladóként, miközben az árukat a határon illegálisan átmozgathatja. Kazahsztán és Kirgizisztán oroszországi kereskedelme például növekedett az ukrán háború kitörése óta, ami erre is utalhat.
Közélet
Folytatódnak az áremelések, amik miatt megorrolt a bankokra és a telekomcégekre a jegybank
Átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe idén a nagyobb bankoknál nyitható egyszerűbb számlák tavalyhoz képest.
Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság
A magyar tulajdonban lévő egészségügyi beszállító cégek lehetnek a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésének vesztesei. Több vállalat is elhagyhatja a piacot.
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Fontos
Uniós élmezőnyben van az összes magyar régió az autók számának növekedése alapján
Csak román régiók hagyták le a magyarokat a lakosságarányos autók számának bővülésében. A legszegényebb magyar régiókban volt a legnagyobb növekedés.
A magas magyar áfa olyan drog, amiről nehéz lejönni
A kormány igyekszik minimalizálni a vállalati nyereségek adóztatását, emiatt nincs tér adócsökkentésekre sem a jövedelmeknél, sem a fogyasztásnál.
Az OTP-t is érintheti, hogy fogy a türelem az Oroszországban üzletelő európai bankokkal szemben
A Raiffeisen, az Unicredit és az OTP is hatalmas profitot csinál az orosz piacon – amit az európai szabályozók igyekeznek keményebb eszközökkel megvágni.
