Vajon hányan voltak a Hősök terén? Erről vitatkozik a fél ország. Kétszer is beszálltam, és kaptam néhány üzenetet. Az egyiket volt egyetemi évfolyamtárstól, aki történelem-földrajz szakon végzett. Kollégiumi szobatársak voltunk, és elsodort bennünket egymástól az élet. Néha bejelentkezik, egyetért vagy vitatkozik a Médianaplóban olvasható okfejtéseimmel.

Ezúttal azt mondta a telefonba, hogy azokkal ért egyet, akik szerint legalább 200 ezren voltak kint a Hősök terén. Nem vonja kétségbe, hogy a százezer rokonszenvesebb, mégis úgy véli, hogy a helyszínen tiltakoztak vagy százezren, akik pedig nem fértek el, a környező utcákban helyezkedtek el, és ők is voltak százezren. Az a két szám pedig, a 11 ezer és a 12300 négyzetméter, amelyeket a Hősök terének tulajdonítottam, a múlt század harmincas éveit jellemzik. Azóta többszöri átalakításról és immár 28 ezer négyzetméterről tud.

Ama gondolatmenetben fedezett föl ellentmondást, hogy szóba hoztam Bryan Adams 2019 szeptemberi ingyenkoncertjét, amidőn 70 ezren szorongtak a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum közti téren. Szerinte ez csak úgy jön ki, ha az egy négyzetméreten egymáshoz szorult három könnyűzene-rajongót 28-cal szorozzuk. Ez 84 ezer ugyan, de ő is ott csápolt a koncerten, és azért nem voltak túl szorosan. Oké, akkor nézzük meg a vitában fölmerült számokat.

A kormánypárti sajtóban alábecsülték a befogadóképességet. Akadt egy „több ezres” és hat „több tízezres” vélemény. Szintén hat értelmező írt ötvenezret, heten pedig százezret. Egy értelmező 130-140 ezret saccolt, két ellenzéki 150 ezret, és szintén két kormánykritikus 200 ezret. A legtöbben tehát a százezer mellett kötöttek ki, bár ettől még lehet pontatlan. Ám a vitából kiderült, hogy a Hősök tere és a környéke 53 ezer négyzetméternyi. Ebből kellene levonni ötezret, ennyit foglalnak el a tereptárgyak (a szobrok és az épületek).

Maradt 48 ezer négyzetméter, ennek nagyjából fele a Hősök tere. A másik fele két részből tevődik össze. Az egyik a Dózsa György úti felvonulási terep a Benczúr utcáig, a másik az Andrássy sugárút mellékutcái a Rippl-Rónai utcáig. Mindazonáltal két mozzanatban egybehangzik az értelmezők véleménye. Az egyik az, hogy a Hősök tere tele volt, de a tüntetők nem szorultak egymáshoz. A 28 ezret 2,5-del kéne beszorozni, hogy kijöjjön az ingyenkoncert létszáma. E 70 ezerhez kellene hozzáadni a 20 ezer négyzetméteren ritkásabban álldogálók 2-jét. Ez plusz negyvenezer tüntető.

Összesen úgy százezer körüli résztvevővel számolhatunk. Óva intem a kormány tevékenységét bírálókat, hogy ennél többre becsüljék a nagy visszhangot keltő eseményt. A február 16-i összejövetel csak akkor lesz hatásos, ha folytatása következik - legalább a vidéki nagyvárosokban. Ha abból indulunk ki, hogy az 1,7 milliós Budapesten nem százezren gyűltek össze, hanem 150 ezren, esetleg 200 ezren, akkor e számokhoz képest kell megállapítani a vidéki arányokat.

Debrecen 202 ezer lakosához a budapesti 150 ezer tüntető esetében 18200 tiltakozó illene, a fővárosi 200 ezer tiltakozóhoz pedig 23 ezer debreceni. Szeged 161 ezeréhez 14 és félezer, illetve 17,7 ezer szegedi. Miskolc 156 ezeréhez 14 ezer és 17100 miskolci. Pécs 141 ezeréhez 12700 és 15500 pécsi. Győr 130 ezeréhez 11700 és 14300 győri. Nyíregyháza 117 ezeréhez 10500 és 13 ezer nyíregyházi. Kecskemét 110 ezeréhez 9900 és 12 ezer kecskeméti. Székesfehérvár 100 ezeréhez 9000 és 11 ezer fehérvári.

Az egész országra átterjedő tüntetéseknek egyelőre se híre, se hamva. Pontosabban szólva hír azért van, ha csak szórványosan is. Miskolcon  szerveztek tüntetést a kegyelmi botrányhoz, háromszázan jöttek össze. Kecskeméten is működésbe léptek a civil szervezők, és a megyei lap szerint ötven-hatvan helybéli vétette észre magát az utcán. Tételezzük fel, hogy a kormány befolyási övezetében lévő újság alábecsülte a tiltakozók számát. Szorozzuk meg kettővel, így jön ki a 100-120 kecskeméti tüntető. E két szám mindössze 9800-zal és 11880-nal maradt el az országos sikerhez szükséges aránytól.

Méltányolható persze, hogy a fölébecslők örültek a Hősök terén lezajlott eseménynek. De ha eltúlozzák a fővárosi saccolást, akkor még inkább kisejlik, hogy milyen esély kínálkozik a vidéki Magyarország megmozgatására.