A mesterséges intelligencia és a medvetáncoltatás
Volt az idei február eddig eltelt részében két nagyon érdekes részvénypiaci mozgás az Nvidia oldalvízén. Két a mesterséges intelligencia történetben részt vevő nyertes részvényben szabályos vételi pánik alakult ki, ami azt mutatja, hogy fogytán van a lemaradók és a shortosok türelme. Ennek a lenyomata az exponenciális emelkedés. Veszélye viszont a helyzetnek az, hogy a vételi pánik igen gyakran az emelkedő trend utolsó mozgása.
Az Nvidia újabb komoly mérföldkőhöz érkezett el a mögöttünk hagyott héten. A pénteki záróárakkal kalkulált piaci kapitalizációja immár 1793 milliárd dollár, amivel a harmadik legnagyobb tőzsdei vállalattá vált a grafikus chipgyártó óriás az Egyesült Államokban (és a világon is, ha kivesszük a listáról az alacsony közkézhányaddal forgó Saudi Aramco részvényeit). Az Nvidia idén eddig 47 százalékos pluszt rakott össze hét kereskedési hét alatt, amivel toronymagasan a legjobban teljesítő S&P 500-as indextag részvény. Nem volt ez másképpen a 2023-as esztendőben sem, amikor az egész évet 239 százalékos hegymenetben töltve szintén az első helyezett volt az S&P 500-on belül az egyes részvények nem hivatalos teljesítmény versenyében.
Az idei eddigi teljesítmény azért is nagyon erős dolog, mert mindössze 33 kereskedési nap alatt 570 milliárd dollárral nőtt a mesterséges intelligencia sztori epicentrumában lévő cég tőkepiaci értéke. Ez az értéknövekedés szinte pontosan annyi, mint amennyit a 11. legértékesebb amerikai tőzsdei vállalat, a Visa ér. A mai írás mégsem az Nvidiáról szól, hanem a mesterséges intelligencia történet két olyan részvényéről, amelyek az idén még nála is jobban teljesítettek.
Az első ilyen történet az ARM Holdings, amelynek a két évvel ezelőtti Nvidia általi felvásárlása csak a szabályozói ellenállás miatt nem valósult meg. A fő tulajdonos Softbank végül 51 dolláros kibocsátási ár mellett 2023 szeptemberében IPO-t tartott. Napi gyertyás grafikonon így mutat a részvényárfolyam 2023. szeptember 13. és 2024. február 16. között:
Zöld vonal mutatja magát az 51 dolláros IPO árszintet, ami alá október végén kétszer is benézett az árfolyam. Az idei február azonban már egészen másfajta izgalmakat hozott a részvényesek életébe. A február 7-i piaczárás utáni gyorsjelentés másnap 48 százalékkal robbantotta fel az árfolyamot 107 millió darabos forgalom mellett, amely forgalom nagyobb volt, mint a teljes 94 millió darabos közkézhányad. A pénteki oldalazás után aztán jött a hétfői nap, amikor napon belül újabb 42 százalékos emelkedést sikerült felmutatni immár 111 millió darabos forgalom mellett, amely emelkedésből 29 százalék a nap végére meg is maradt. Azóta jött egy érdemi visszaesés, de a kék téglalappal jelölt három nap a klasszikus tőzsdei mániákat idézte meg. Idén eddig az Arm Holdings részvényei 71 százalékban vannak.
Ez a 71 százalékos plusz eltörpül viszont amellett, amit a Super Micro Computer (SMCI) produkált eddig az idén. A 2023-as évet 246 százalékos (Nvidiát is meghaladó) pluszban és 284 dolláron záró részvény az idén eddig 183 százalékos szárnyalást rakott össze a február 16-i 803 dolláros zárásáig. Ami egyébként egy szürreális és 20 százalékos mínuszt hozó nap volt. Lássuk is a grafikont napi gyertyákkal 2023. szeptember 1. és 2024. február 16. között:
Kék téglalap jelöli az idei év eddigi bikafutását. Amely, ahogyan az ábra alján látható döbbenetes forgalom mellett valósult meg. A pénteki 27,3 milliárd dolláros forgalom a második legnagyobb volt az amerikai tőzsdéken az Nvidia után, és nagyságrendileg akkora értékre rúgott, mint amit a Meta Platforms, Apple és Microsoft alkotta hármas együtt produkált.
A Super Micro Computer top minőségű és mesterséges intelligencia futtatásra alkalmas szervereket gyárt, amik mostanság Nvidia chipekkel vannak teletömve. A Barron’s már egy tavaly december 1-i írásában kiemelte azt, hogy az Nvidia mellett két kisebb AI részvényt lát alulértékeltnek, melyek közül az egyik a Super Micro Computer volt. Telitalálatnak bizonyult az írás.
A jelenleg 45 milliárd dollárt érő Super Micro Computer a Russell 2000 kiskapitalizációjú index legnagyobb, 1,7 százalékos indexsúlyú tagja és az idei eddigi 34 pontos (1,7 százalékos) plusz háromnegyedéért (26 indexpontért felelős). Még ennél is érdekesebb, hogy február 15-én a zárásban 97-es RSI értéket produkált az exponenciálisan emelkedő részvény, ami a teljes tőzsdetörténelem második legnagyobb ilyen mutatója. Az első helyezett a Gamestop volt 2021. január 27-én. Másnap ott is jött a tetőzés, miként eddig a Super Micro Computer részvényeiben is.
Érdemes egy kicsit még „rázoomolnunk” mindkét részvény mozgásaira és megnéznünk az elmúlt két hét mozgásait órás gyertyákkal úgy, hogy mellé egy-két mozgás gyorsaságát és nagyságát is kiemeljük. Először jöjjön az ARM Holdings ilyen chartja február 5. és február 16. között:
Majd lássuk a Super Micro Computers hasonló grafikonját is:
Amit itt látunk, az nem más, mint a tőzsdei emelkedések úgynevezett „melt-up” szakaszának a végső begyorsulásai. A shortosok és a lemaradók által generált vételi pánikok lenyomatai. Miként a vételi pánik klasszikus jele az is, amikor egy 50 milliárd dollárnál kevesebbet érő vállalat részvényeiben nagyobb dollárértéken a tőzsdei forgalom, mint az 1000+ milliárdos technológiai behemótok papírjaiban.
A vételi pánikok bizonyos esetekben a teljes piacon a nagy indexekben is megérkeznek (1989-es Nikkei-mánia, 2000-es Nasdaq csúcs, 2007-es Shanghai őrület vagy a 2018 eleji amerikai piac), míg más esetekben a vezető sztori legmarkánsabb papírjait érintik. Jelenleg az utóbbi helyzet látható az amerikai részvénypiacon a szuperszelektált bikafutás kapcsán, ahol a vezető részvényeket őrült módon húzzák, szemben nagyon sok szenvedő papírral.
Baljós árnyak: most változhat meg minden a tőzsdéken
Egyre nagyobb esélyt adhatunk annak, hogy márciusban láthatunk egy igen nagy jelentőségű piaci tetőzést. A március ugyanis a tőzsdetörténelem alapján kiválóan alkalmas arra, hogy nagyon nagy addigi trendeket nagyon nagy másirányú trendekké fordítson át.
A vételi pánikokat a lemaradói és shortos fájdalom egy bizonyos ponton elviselhetetlen mivolta hozza el a piacra. Kiválóan látható volt ez az imént bemutatott két papírra, de a nagyok közül teljesen hasonló az Nvidia és a fogyásgyógyszeres sztorit vezető Eli Lilly helyzete is.
A vételi pánikoknak az a nagy jelentősége a tőzsdei pszichológiában, hogy szinte teljesen hasonló módon szokták – magas valószínűségi változó mellett – az emelkedő trendek végét kijelölni, mint az egyes tőzsdekrachok (eladói pánikok) az eső trendek végét. A vételi pánikokban a már hosszú ideje rossz oldalon álló lemaradók türelme szokott elfogyni az egyik pillanatról a másikra, és ez okoz olyan heves vételeket, amely exponenciális rajzolatot ad kimagasló forgalom mellett az árfolyamgrafikonoknak. A vételi pánikokban aztán korábban elképzelhetetlennek tartott árfolyamok mellett az egyik pillanatról a másikra elfogy a kényszerből fakadó vételi erő, és a fordulat után még az emelkedésnél is nagyobb sebességű esések következhetnek be. Ahogyan azt a Super Micro Computers utolsó három kereskedési napján láthattuk.
A technológiai szektor – mesterséges intelligencia sztorihoz és magához az Nvidiához kapcsolható – kisebb szereplőinek imént bemutatott februári mozgásai minden tekintetben kimerítik a vételi pánik viselkedési mintáit. Jelentőségük abban rejlik, hogy lakmuszpapírként mutatják a befektetői pozicionáltság olyannyira fontos változásait. A lemaradók és a rossz szinteken shortolók száma drasztikusan megfogyatkozik ezekben az exponenciális emelkedő mozgásokban. Helyette ott maradnak a feszített szintek és az újonnan jött longok, ami érdemben növeli a trendforduló esélyét.
Márpedig egy trendforduló a mesterséges intelligencia sztori epicentrumában könnyen hozhatja el az egész amerikai részvénypiac trendfordulóját is az előttünk álló hetekben.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2024. febuár 20-án. Borítókép: ARM, forrás: Bloomberg)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
