Feladták az ukránok Avdijivkát – helyzetkép a 726. napon – Válasz Online
 

Feladták az ukránok Avdijivkát – helyzetkép a 726. napon

OSW
| 2024.02.20. | OSW

Bahmut elfoglalása óta nem értek el a fronton az oroszok olyan eredményt, mint most Avdijivka bevételével. A város a 2014-es háború óta volt az ukrán védelem bástyája Donyeck tőszomszédságában. Elfoglalásáért az oroszok mindenesetre hatalmas árat fizettek. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 726. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) heti összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

A front február 19-én, a piros négyzetek orosz, a sárgák ukrán támadásokat jeleznek (forrás: @pouletvolant3)

Részletes helyzetkép:

Fronthelyzet
Február 15-én az ukrán erők az Avdijivka délnyugati és keleti külvárosában fekvő megerősített térségekből kivonultak; a hátrálás másnapra a támadó oroszok nyomása alatt visszavonulássá változott. Február 17-e éjfélt követően az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij hivatalos parancsot adott ki a város elhagyására. A nap végéig az agresszor erői a település legfontosabb pontjait elfoglalták. Február 19-ig a megszálló hadsereg Avdijivka egészét a város környékével együtt elfoglalta, és behatolt az attól nyugatra fekvő Lasztocskinébe [Ласточкине] – itt azonban a visszavonuló védők utóvédének ellenállásába ütköztek. Ismeretlen számú ukrán katonának nem sikerült a város elhagyása, vagy fogságba estek, vagy továbbra is bekerítésben vannak (nagy valószínűséggel ez többszáz katonát jelent, s annak az elit 3. rohamdandárnak a katonái is érintettek, akik a megelőző napokban a városból történő kivonulás fedezését hajthatták végre).

Avdijivka teljes mértékben orosz kontroll alá került az elmúlt napokban, az agresszor a kokszgyárat is elfoglalta; az új ukrán védelmi vonal néhány kilométerrel nyugatabbra épül ki (forrás: @pouletvolant3)

A Donyeck megyében fekvő első, megerősített ukrán védvonal térségében Avdijivka központi szerepet töltött be, s a Donbaszban a védők által kiépített erődítmények teljes rendszerét illetően valószínűleg ezt a várost erődítették meg a legjobban. A város elfoglalása egyenértékű ennek a védvonalnak az áttörésével, illetve azzal, hogy nyugati irányban az agresszor erői a műveleti térbe léptek be. (A következő, egyértelműen gyengébben megerősített védvonal a várostól 5-15 kilométerre található). Avdijivka (akárcsak Marjinka korábbi) elvesztésének szimbolikus jelentősége is van: a városért folyó első összecsapásokra 2014-ben került sor, s ettől az időponttól kezdve Avdijivka a megszállt Donyeck városától északra a védelem pilléreként funkcionált.

Február 17-én az oroszok a Zaporizzsja megyében fekvő Orihivtől délre újrakezdték a támadást, s két nap leforgása alatt kiszorították a védőket abból a Robotinétől nyugatra és délre fekvő területről, mely újfent harctérséggé vált. (Az említett területet 2023 augusztusában foglalták vissza az ukránok, ez lett az ellentámadás csúcspontja.) Verbovétől északnyugatra az agresszor visszaszerezte a Zaporizzsja megyében kiépített, ún. Szurovikin-vonal tavaly nyáron elvesztett első vonalának előretolt állásait. Az orosz erők Marjinkától délre és délnyugatra is előrehaladást értek el, és behatoltak Pobjedába [Побєда]. Ugyanez történt a Donyeck városától északnyugatra található Pervomajszke [Первомайське] esetében is. Mindezeken túlmenően a Bahmuttól nyugatra található Ivanivszkét [Іванівське] is elérték, és egyes források szerint megkezdték a faluért vívott harcok. Ezen kívül újabb előrehaladást értek el Kreminnától északnyugatra is (a Zserebec folyón fekvő Terni [Терни] és Jampolivka [Ямполівка] eléréséhez egy-két kilométer hiányzik).

A robotinei ék a tavaly nyári ukrán ellentámadás során jött létre Zaporizzsja megyében, most az oroszok az akkor feladott állások egy részét visszafoglalták (forrás: @pouletvolant3)

A Zaporizzsja megyei orosz támadások nem jelentik egy új offenzíva közvetlen előkészítését (ellentétben azzal, amit az orosz és ukrán források egy része sugall). Inkább az történik, hogy az agresszor megpróbálja kihasználni az ukrán hadsereg relatív meggyengülését annak érdekében, hogy a 2023 nyarán végrehajtott ukrán ellentámadás során elvesztett területeket visszaszerezze. Az elmúlt napokban az oroszok hasonló intenzitással öt irányban támadtak, emiatt feltételezhető, hogy hosszabb távon ezek fő célja továbbra is a védők lehető legnagyobb mértékű kimerítése, illetve az, hogy magas veszteségek elszenvedése nélkül érjenek el területi nyereséget. Az azonban valószínűnek látszik, hogy a következő hetekben az agresszor hadserege ott próbálkozik meg az offenzívára való felfejlődéssel, ahol az ukrán védelmet a leginkább meggyengítettnek ítéli.

Február 16-án az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője, Kirilo Budanov elmondta: a megszállt Donbasz kitépése az ellenség kezéből történő nehezebb lesz, mint a Krím elfoglalása. Szerinte a félsziget felszabadításához két stratégiai probléma megoldása szükséges: a szárazföldi folyosó átvágása, illetve a kercsi híd megsemmisítése. Budanov hozzátette: a fronton kialakult rossz helyzet a fegyver- és lőszerhiánynak (különösen a 155 mm-es tüzérségi lőszereket illetően), illetve a nagy hatótávolságú rakétarendszerek hiányának köszönhető.

Orosz légitámadások
Február
15-én a megszállók újabb rakétatámadást hajtottak végre Ukrajna mélyén fekvő célpontok ellen. Dnyipro városából, Lembergből, Zaporizzsjából, illetve Hmelnickij megyéből érkeztek hírek az energetikai infrastruktúra károsodásáról. Kijevben és Kijev megyében károk a lehulló törmelékek miatt keletkezhettek. Az agresszor ebben a támadásban 26 ballisztikus rakétát és manőverező robotrepülőgépet vethetett be, ezek közül a védők tizenhárom lelövéséről adtak hírt. Február 14-e és 20-a reggel között az oroszok rakétákkal és kamikázedrónokkal főleg Harkiv, Donyeck, illetve Zaporizzsja megyékben a front közvetlen hátát támadták (így többek között Kramatorszkot és Szlovjanszkot). Poltava megyét négyszer, Kirovohrad megyét kétszer támadták (az első esetben főleg Poltava és Mirhorod környékét, a másodikban valószínűleg a Kirovohrad melletti kanatovói repteret).

Február 20-a éjjel Ukrajna dróntámadás célpontja volt, az eszközök többek között a Poltava megyei Kremencsukban [Кременчук] található ipari létesítménybe (valószínűleg egy finomítóba) csapódtak, s tüzet okoztak. A fenti időszakban az agresszor összesen 79 rakétát vethetett be, ezek közül az ukrán erők tizennyolc elpusztítását jelentették be. Ukrán források szerint február 14-e és 17-e között az agresszor „mopedeket” nem vetett be, de miután a támadásokat február 20-án reggel újrakezdte, ezekből az eszközökből is 41-et indíthatott. Az ukrán Légierő-parancsnokság ezek közül 39 lelövését jelentette be, közöttük annak a 23 drónnak a mindegyikét, melyeket az oroszok február 20-án éjjel vetettek be.

Ukrán műveletek Oroszország ellen
Február 14-én ukrán vízfelszíni drónok a Krím-félsziget déli részén található Alupka [Алупка] térségében elsüllyesztették a Cézár Kunyikov [Цезарь Куников] deszanthajót.
A támadás a HUR újabb különleges műveletének eredménye lehetett, a szervezet szerint a hajót öt MAGURA V5-ös pilóta nélküli eszköz találta el. Másnap menesztették Viktor Szokolov admirálist, a Fekete-tengeri Flotta parancsnokát – a lépés a hajó elvesztésének közvetlen következménye. A Cézár Kunyikov a második orosz hajó, melyet az elmúlt két hét során süllyesztettek el; február 1-jén a HUR hasonló támadást hajtott végre az Ivanovec kis rakétás korvett ellen.

A Cézár Kunyikov a harmadik deszanthajó, melyet az agresszor elveszített, a Szaratov 2022 márciusi, majd a Novocserkasszk 2023 decemberi megsemmisülését követően (a két másik hajó rakétatámadás áldozatává vált). További két egység megsérült: az Olenogorszkij Gornyak partraszálló hajó 2023 augusztusában, a Minszk pedig 2023 szeptemberében. Az ukrán Haditengerészet-parancsnokság a Minszket is elpusztítottként tünteti fel, azonban az egység ukrán testvérhajójának, a 2014-ben az oroszok által elfoglalt Kosztyantin Olsanszkij elemeinek felhasználásával folynak a Minszk javítási munkálatai. Januárban az Olenogorszkij Gornyakot Novorosszijszkból Szevasztopolba küldték javításra. Három hajó végleges elvesztése, illetve két további legalábbis ideiglenes kiesése jelentősen meggyengíti az oroszok fekete-tengeri partra szállási potenciálját – a térségben jelenleg nyolc egység áll rendelkezésére (az ukrán fél nyilatkozatai szerint öt).

Február 15-én ukrán kamikázedrón-támadás következtében tűz üthetett ki a Kurszk melletti üzemanyagbázison. Két nappal később az ukránok Oroszország öt oblasztyjában hajtottak végre tömegtámadást, orosz források szerint 33 UAV-t bevetve. A Donyeck megye megszállt részében található Makijivkában [Макіївка] található üzemanyagbázis elleni, február 19-i támadás sikerrel zárulhatott.

Nyugati támogatás Ukrajna számára
A február 14-én tizenkilencedik alkalommal megszervezett Ramstein-találkozó megerősítette a résztvevők azon törekvését, hogy Kijevet katonailag továbbra is támogassák, azonban lényeges döntést nem hozott.
Kanada bejelentette azon szándékát, hogy 44 millió dollárt különít el azon F–16-osok kiszolgálására, melyeket Ukrajna megkap. Két nappal később, Volodimir Zelenszkij berlini látogatása során Németország 1,13 milliárd euro értékben további fegyver- és lőszerszállítmányokat jelentett be: összesen tizennyolc darab, újonnan legyártandó, 155 mm kaliberű, lánctalpas alvázra szerelt PzH 2000 és kerekes alvázra szerelt RCH–155 önjáró lövegen kívül két darab 35 mm-es Skynex légvédelmi rendszert, az IRIS–T SLS légvédelmi rendszerhez száz darab rakétát, illetve 120000 darab 122 mm-es lőszert – ezeket ebben az évben átadhatják (az önjáró lövegeket 2025 és 2027 között szállítják le; a Skynexeket 2025-ben).

Február 16-án Zelenszkij elnök újabb, a biztonsági szférát érintő együttműködési megállapodást írt alá Németországgal és Franciaországgal (az első, ilyen típusú dokumentumot Nagy-Britanniával kötötték január 19-én). Az Olof Scholz kancellár által aláírt megállapodásban a német fél megerősítette, hogy 2024-ben Ukrajna számára 7,1 milliárd euro értékben nyújt pénzügyi támogatást. A hosszútávú katonai támogatás fő területeit a biztonsági segítségnyújtás, illetve a modern hadfelszerelés további biztosítása révén határozták meg. A nem-katonai együttműködési komponens nem pusztán elmélyíti a gazdasági együttműködést vagy a pénzügyi és technikai támogatást, hanem az energetikai és egyéb infrastruktúra stabilitását is támogatja, valamint megerősíti az információbiztonsági területen folytatott együttműködést, illetve a szervezett bűnözés elleni harcot is. Deklarálták a hírszerző szolgálatok közötti együttműködés és információ-csere megerősítését is. A dokumentum többek között az agresszió [ford. kieg.: a nemzetközi jog szerint „fegyveres erő alkalmazása egy állam által egy más állam szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen, illetve az Egyesült Nemzetek Alapokmányával össze nem férő bármely más módon”] mint bűncselekmény elkövetéséért Oroszország felelősségre vonásának ügyében együttműködést irányoz elő (egy megfelelő bíróság felállítása által). Németország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát az EU-tagsághoz vezető, illetve a NATO-val összefüggő törekvéseivel kapcsolatos úton.

Az ugyanaznap az ukrán és a francia elnökök által aláírt megállapodásban megerősítették: Párizs 2024-ben Kijev számára legfeljebb hárommilliárd euro értékű katonai segélyt ad át. A felek kötelezettséget vállaltak a katonai együttműködés folytatására, beleértve ebbe a katonai felszerelés (különösképpen a tüzérséget és a légvédelmet illető) átadását, de kiterjed a páncélozott járművekre, a tengeri biztonság garantálására, a katonaorvoslás, az információtechnológia, illetve az aknamentesítés támogatására. A francia fél az ukrán védelmi ipari bázis „fejlesztéséhez hozzájárul”, különösen francia befektetéseken, Ukrajnában történő gyártáson, illetve közös fegyver- és lőszerelőállításon keresztül. Párizs – saját partnereivel együttműködve – támogatni fogja azon erőfeszítéseket, hogy az orosz aktívumokat Kijev megsegítésére használják ki.

Mindkét megállapodást tíz évre kötötték, tartalmuk hasonló; az egyetlen konkrétum az Ukrajna pénzügyi támogatására vonatkozó kötelezettségvállalás. A dokumentumok deklarációk, a bizonyos területeket érintő együttműködés részletes kétoldalú megállapodások alapján folyik majd. A következő olyan állam, mely kész hasonló szerződés gyors megkötésére Dánia, Norvégia és Hollandia. Február 17-én Zelenszkij elnök bejelentette: dolgoznak az USA-val kötendő megállapodáson – ezt azonban akkor írják alá, amikor a Kongresszus meghozta a végleges döntést Kijev további pénzügyi támogatásában való részvételről.


Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: a rommá lőtt Avidijivka 2024. február 19-én a távolból (fotó: Stringer / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna