Ma még mindig Alekszej Navalnij titokzatos halálával kell foglalkoznunk, ugyanis fejlemények zajlanak az ügyben, és valahogy minél többet tudunk meg, mintha annál kevesebbet lehetne megérteni a dologból. Mindenesetre ma reggelre annyi kiderült, hogy sem az nem biztos, mikor hunyt el Navalnij, sem az, hogy jelenleg hol van a teste, de azt tudjuk, hogy nem adták ki az édesanyjának.

(Képünk illusztráció)

Az orosz sajtó – mármint a független, nem a Kreml médiája – majdhogynem kizárólag ezzel a történettel foglalkozik, főként a Novaja Gazeta és a Mediazona végzett kiváló tényfeltáró munkát, de próbáljuk meg időrendi sorrendben áttekinteni a nyomozás eredményét: mi történt, mikor és hol? Erről a Moscow Times készített egy alapos listát, melyet bemutatok. Minden időpont moszkvai idő szerint értendő

Február 14.

Miközben Navalnijt 27. alkalommal csukták magánzárkába, támogatói segítségével Valentin-nap alkalmából egy Instagram-posztot tett közzé, amelyet feleségének, Julija Navalnijnak üzent. Ez lett volna az utolsó nyilatkozata a közösségi médiában.

„Bébi, minden olyan, mint ebben a dalban: városok, repülőtéri kifutópályák fényei, kék hóviharok és több ezer kilométer közöttünk. De minden másodpercben érzem, hogy a közelemben vagy, és egyre jobban szeretlek” – írta Navalnij, a szovjet-lengyel popsztár Anna German „Nagyezsda” (Remény) című slágerére utalva.

Közben a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat FSZB-hez kötődő L Igazgatósága munkatársainak egy csoportja érkezett az IK–3 büntetőtelepre – derült ki a Gulagu.net nevű, prominens rabjogi civil szervezet információiból.

Az FSZB munkatársai a civil szervezet szerint átalakították a létesítmény titkos megfigyelőberendezéseit és videokamerás megfigyelőrendszereit.

„Okkal feltételezhető, hogy a „poloskákat” és a rejtett kamerákat, amelyek rögzíthették volna, mi történt Alekszej Navalnijjal február 15-16-án, kikapcsolták és leszerelték” – közölte a Gulagu.net.

Február 15.

10:00: Navalnij videokapcsolaton keresztül jelent meg a közép-oroszországi Vlagyimir városának regionális bíróságán tartott meghallgatáson.

„Jól érezte magát, egészségi állapotára vonatkozó panaszokat nem fejezett ki, aktívan részt vett a tárgyaláson, érveket ismertetett álláspontja védelmében” – közölte a bíróság sajtószolgálata az RBK hírügynökséggel.

Az interneten terjedő, a meghallgatásról készült felvételeken Navalnij jó hangulatúnak tűnt.

„Bíró úr, elküldöm a személyes számlaszámomat, hogy a hatalmas szövetségi bírói fizetéséből „feltöltse” a személyes számlámat, mert lassan kifogyok a pénzből” – viccelődött Navalnij a tárgyalás befejezése után.

18:00 óra: A Novaja Gazeta Európának nyilatkozó, névtelenséget kérő egyik rab szerint meggyorsították a rabok rutinszerű esti ellenőrzését.

„Bezártak minket a barakkokba, figyelmeztettek, hogy nem szabad mozogni az épületek között, és megerősítették a biztonsági intézkedéseket – így még az orrunkat sem dughattuk ki” – idézi a Novaja Gazeta a rabot.

„Késő este és éjszaka háromszor is lehetett hallani, hogy néhány autó behajt a kolónia területére, de az ablakon keresztül nem lehetett látni, hogy melyek azok” – tette hozzá a rab.

Február 16.

Reggel 8 óra előtt: A börtönőrök a kora reggeli órákban minden rabot alaposan átkutattak, és mobiltelefonokat, játékkártyákat, valamint vízforralókat foglaltak le a Novaja Gazeta forrása szerint.

8:00 óra: A Novaja Gazeta által megkérdezett egyik rab azt állította, hogy a börtönben mindenki ekkor értesült Navalnij haláláról.

„Úgy gondolom, hogy Navalnij sokkal korábban halt meg, mint ahogyan azt bejelentették. Valószínűleg előző este” – mondta a rab. „Különben miért kellett volna minket szorosan bezárni a barakkokba, és reggel házkutatást tartani?”.

10:30 körül: A börtönhatóságok állítása szerint Navalnij ekkor egy órás sétára indult volna. A sétáról visszatérve azonnal összeesett.

Navalnij azonban egy korábbi levelében azt írta a börtönből, hogy az IK–3-ban magánzárkába helyezett rabok sétaideje reggel fél hétkor van.

11:45 körül: Miután Navalnij összeesett, mentőautó érkezett az IK–3-ba, hogy „végrehajtsa azokat az újraélesztési intézkedéseket, amelyeket a kolónia orvosai már megtettek” – írta az állami Interfax hírügynökség.

12:17: Navalnij halálának pontos időpontja a börtön hivatalos közleménye szerint, amelyet az édesanyjának adtak át.

14:19: A Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet börtönszolgálata sajtóközleményt tett közzé, amelyben bejelentette Navalnij halálát.

14:20: Az állami hírügynökségek jelentették Navalnij halálát.

14:21: A Kreml által finanszírozott RT televízió névtelen forrásra hivatkozva jelentette, hogy Navalnij vérrög-leválás miatt halt meg.

14:30: A Kreml tudósítói és az állami média közzétett egy videót, amelyen Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondja, hogy nem tud semmit Navalnij halálának okairól, és ő maga „Moszkvából” értesült a hírről.

Peszkov megerősíti, hogy Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták Navalnij haláláról.

Este (pontos időpont ismeretlen): Navalnij holttestét az IK–3 büntetőtelephez legközelebbi városba, Labitnangiba vitték, majd továbbszállítják a régió fővárosának, Szalekhardnak kórházába – derül ki a Novaja Gazeta Europa vasárnap megjelent jelentéséből.

Egy névtelenül nyilatkozó szalekhardi mentőorvos a Novaja Gazeta Europa című lapnak elmondta, hogy Navalnij testén görcsös rohamokból eredő zúzódások voltak láthatóak.

A Mediazona független hírportál által megszerzett élő kamerafelvételeken látható, amint egy négy járműből álló konvoj – köztük a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat járművei – 21:54-kor MSK-kor átlépte a Labitnangi és Szalekhard közötti egyetlen szárazföldi átkelőt.

„Ez az időzítés arra enged következtetni, hogy Navalnij holttestét ebben a konvojban szállították Szalekhardba” – írta a Mediazona.

A történethez tartozik az is, hogy most, tehát három nappal Alekszej Navalnij halálának hivatalos bejelentése után a politikus hozzátartozói nem vehetik át a holttestét, sőt, nem is láthatják. A telepen a politikus édesanyjának, Ljudmila Navalnajának azt mondták, hogy a szalekhardi hullaházba vitték, ott viszont azt állítják, hogy nincs náluk a holttest. A Novaja Gazeta értesülései szerint:

„Általában a börtönben elhunyt emberek holttestét egyenesen a Glazkova utcai törvényszéki orvostani hivatalba viszik, de ebben az esetben valamilyen okból a klinikai kórházba szállították – mondta a szalekhardi mentőszolgálat egyik mentőápolója. – Elvitték a hullaházba, bevitték, majd két rendőrt állítottak az ajtó elé. Akár ki is tehettek volna egy táblát, hogy 'itt valami rejtélyes dolog történik!'. Természetesen mindenki tudni akarta, hogy mi történt, mi ez a titkolózás, és hogy vajon valami komoly dolgot próbálnak-e eltitkolni.

Hamarosan kiderült, hogy a holttest Alekszej Navalnijé volt. Ezután terjedt el a hír, hogy a kórházi patológusokat eltiltották a boncolás elvégzésétől.”

Talán az sem zárható ki, hogy maguk a patológusok sem ragaszkodtak a boncoláshoz, lévén, hogy arról jegyzőkönyvet kell készíteni, azt alá kell írni, és ha az eredmény nem olyan, amilyent várnak tőlük, felelősségre is vonhatják őket. Míg nincs boncolás, baj sem lehet.

Egyelőre tehát itt tartunk. Navalnij valószínűleg legalább egy nappal előbb hunyt el, mint eddig tudtuk, az megállapíthatatlan jelenleg, mi okozta a halálát, de a holtteste is fellelhetetlen.

Hogy ezzel nincs vége az ügynek, az egészen bizonyos, de hogy még milyen fejlemények várhatóak, az megjósolhatatlan.

Szele Tamás