botrány;kitüntetés;Kiskunhalas;normatíva;iskola;felhasználás;Magyarországi Református Egyház;Novák Katalin;

2024-02-16 05:55:00

Hatvankét millió forinttól fosztott meg egy iskolát az egyházközség, de ez Novák Katalint nem akadályozta meg abban, hogy kitüntesse a vezetőjét

Jogosulatlanul használt fel 62 millió forint normatívát a Kiskunhalasi Református Egyházközség – áll egy lapunk birtokába került 2021-es könyvvizsgálati jelentésben. Bár emiatt egy iskola működéséhez szükséges beruházások hiúsultak meg, a Balog Zoltán vezette egyházkerülethez tartozó egyházközség vezetője tavaly a köztársasági elnöktől megkapta, Semjén Zsolttól pedig átvette a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát.

„A 2012-2020 között kifizetett lelkészi javadalomból nem lett levonva, nem lett megfizetve 5.277.558,- Ft személyi jövedelemadó. 2012-2020 között jogosulatlan normatíva-felhasználás 62.228.310,- Ft volt” – olvasható abban a lapunk birtokába került, könyvvizsgálati jelentésben, amely a Kiskunhalasi Református Egyházközség gazdálkodásáról készült 2021-ben. A jelentésben megjegyezték azt is: a szervezet „nem biztosította a beszámolók megbízhatóságát, szabályszerű könyvvezetéssel történő alátámasztását, valamint a kapott támogatásokkal való elszámoltathatóság feltételeit.”

A könyvvizsgálat előzményei évekkel korábbra nyúlnak vissza. A református egyházközség több oktatási intézményt tart fenn, többek között, a Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziumot és Kollégiumot. Ezt az intézményt – szakmai sikerekkel, diákok, szülők megelégedésére – vezette Varga Judit. Az igazgatónő 10 éves megbízatása 2022-ben lejárt, a fenntartó és a református egyházközség akkori elnök-lelkésze, Bödecs Pál – a szakmai eredmények, a 85 százalékos belső támogatottság ellenére – úgy döntött, hogy még a pályázat benyújtására sem ad neki lehetőséget. Varga Judit megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni. Ugyanakkor a Magyar Református Nevelés című kiadványban az iskola eredményeiről szóló cikkében így emlékezett vissza: az akkori elnök-lelkész és közte súlyos konfliktus alakult ki, „amely a gimnázium, illetőleg az oktatás gazdasági hátterének különböző megítélésén alapult.”

Kevésbé volt diplomatikus annak a beadványnak a szerzője, aki az Állami Számvevőszéknek írt, lapunkhoz is eljutott bejelentésében úgy fogalmazott:

Az ÁSZ nem érezte illetékesnek magát, viszont az ügy 2021-ben eljutott a Magyarországi Református Egyház közoktatási ügyeinek adminisztratív, koordináló szervéhez, a Zsinati Oktatási Irodához. Itt kérték fel a könyvvizsgálót, aki elkészítette a súlyos megállapításokat tartalmazó jelentését az egyházközség 2012 és 2020 közötti gazdálkodásáról.

„Kaptam egy bejelentést, amely alapján megrendeltem a könyvvizsgálói jelentést, miután elkészült átküldtem a zsinat elnökének és jogtanácsosának, mert a jelentésben leírtak alapján úgy érzékeltem, hogy nekik van tennivalójuk ezzel” – válaszolta a Népszava kérdésére Papp Kornél, aki 2022. június végéig vezette a Zsinat Oktatási Irodáját. Az irodát átszervezték, Papp Kornél azóta sem kapott visszajelzést arról, hogy milyen lépéseket tettek az ügyben.

A jelentést megkapta a Dunamelléki Református Egyházkerület, amelynek Balog Zoltán a vezetője, aki ekkor már a zsinat elnöke is volt. Azt, hogy a könyvvizsgálói jelentés nyomán tettek-e bármilyen lépést, nem tudni.

Az viszont tudható, hogy 2023. augusztus 20-án, az államalapítás ünnepe alkalmából Novák Katalin köztársasági elnök „kimagasló tevékenysége elismeréseként” Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adományozott Bödecs Pálnak, aki 2022-ben nyugdíjba vonult és el is költözött Kiskunhalasról. Azt, hogy kitüntetésben volt-e szerepe Balog Zoltánnak, nem tudni, csak az biztos: a püspök a leköszönő államfő egyik tanácsadója volt.

Nem csak az kérdés, hogy a könyvvizsgálói jelentésnek miért nem volt látható következménye, hanem például az is: mire használták fel az eredendően oktatásra szánt mintegy 60 milliós állami normatívát. A vizsgálat szerint lelkészi fizetésre, rezsire ment ebből a pénzből.

A jelentés szerint az egyházközség az oktatási intézmények támogatására kapott összeg egy részét „hitéleti működése során nagy valószínűséggel felhasználta.” Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években az egyházközösség saját „perselypénzből” és egyházfenntartó járulékból származó saját bevétele nem érte el a 6 millió forintot.

A könyvvizsgáló külön jelentésben foglalkozott a Kiskunhalasi Református Egyházközség által alapított Halas Rádió finanszírozásával. A rádiót Bödecs Pál javaslatára hozták létre, ő lett az elnöke is. Az egyházi-vallási tematikát követő rádió indulásához az egyházközség adta a törzstőkét és 2,5 millió forint kölcsönt a működésre. A következő években is milliókkal támogatták. 2015-ben a 16,5 millió forintos rövid lejáratú kölcsönből 14,5 milliót átsoroltak hosszú lejáratúvá. A rádiót működtető cég számlájára 2016-ban is több millió forintot utaltak. A Kiskunhalasi Református Egyházközség a tulajdonában lévő Halas Rádió alapítására és működésére összesen 59,8 milliót adott át.

2017-ben a Halas Rádió Kft.-re bízták az egyházközség és a kiskunhalasi önkormányzat közös jégpályájának létesítését és működtetését is. Az újsághírek szerint összesen 35 millióból megépült jégpályához az önkormányzat 15 millió forintot adott, a többit az egyházközség állta. A könyvvizsgáló jelentésében a beruházás értéke 27,1 millió forint szerepel. A Halas Rádió Kft. 2017 októberében 10 éves bérleti szerződést írt alá a Szilády Áron Gimnáziummal. A kiszámlázott bérleti díj 12,2 millió forint volt.

 – mondta Harkai Péter ellenzéki önkormányzati képviselő, aki a Mindenki Magyarországa Mozgalom révén jutott be a kormánypárti többségű, fideszes polgármester által vezetett testületbe. Mint mondta, ezt szóvá is tette Bödecs Pál díszpolgárrá választására tett előterjesztés tárgyalásakor, arra is rákérdezve, hogy mikor kapja vissza az önkormányzat a pénzt, de nem kapott rá választ, a lelkész pedig díszpolgár lett.

„Támogatásként adtuk ezt a pénzt a jégpálya létesítésére, amivel elszámoltak, így jogszerűen nem kérhetünk vissza. Ugyanakkor tény, hogy csak rövid ideig üzemelt a pálya, nem egészen azt sikerült beszerezni, amit kellett volna” – válaszolta a Népszava kérdésére Fülöp Róbert Kiskunhalas polgármestere.