Zaluzsnij leváltása új korszakot nyit – helyzetkép a 719. napon

OSW
| 2024.02.14. | OSW

Volodimir Zelenszkij elnök menesztette Zaluzsnij főparancsnokot, s helyébe Olekszandr Szirszkijt nevezte ki. Zaluzsnij és az elnök nyílt konfliktusa hónapok óta tartott, de a személycsere önmagában nem oldja meg a gondokat: a mozgósítási krízist, a nyugati támogatás és a motiváció csökkenését. Közben kritikussá vált a védők helyzete Avdijivkában, az ukrán hadsereg új vezetése azonban nem akarja feladni a várost. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 719. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) heti összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Avdijivka helyzete lassan kritikussá válik – a fő kérdés, hogy az ide átdobott elit ukrán egység milyen feladatot kapott: a város felmentését, vagy a helyőrség kimenekítésének biztosítását
• Az oroszok lassú előrehaladást értek el a front többi szakaszán is, a műveleti súlypont a Donyeck városától nyugatra található kiszögellés volt
• Moszkva számára a Starlinken keresztül megvalósított ukrán kommunikáció zavarása sem megoldhatatlan
• Az oroszok új típusú rakétát vetettek be; a rakétatámadások közül több jelentős károkat okozott
• Az ukránok folytatták az oroszországi olajfinomítók elleni dróntámadásokat
• Zelenszkij leváltotta Zaluzsnijt, utódjául pedig Szirszkijt nevezte ki; a hadsereg új feladatokat kap
• Új haderőnem jön létre az ukrán hadseregben

Részletes helyzetkép:

Fronthelyzet
Az orosz hadsereg Avdijivka északnyugati részén újabb területeket foglalt el, és elvágta a városközpontot a kokszgyártól. A vasútvonal és az Indusztrialnij Proszpekt [Індустріальний проспект] között fekvő ipari területért harcok folynak – a sugárút a város nyugati határát, egyben az Avdijivkát védő csapatösszevonás utánpótlási vonalát képezi (ennek a folytatása az O0542-esként ismert út). A források egy része szerint az utánpótlási útvonalat de facto már lehetetlen használni, s figyelembe véve a várostól északnyugatra elért orosz előrenyomulást, a település műveleti bekerítésben fekszik (a kokszgyár térsége található csak az ostromgyűrűn kívül). Az agresszor által ellenőrzött pontok közötti távolság a legszűkebb helyen három kilométerre csökkent, az Indusztrialnij Proszpekten történő fizikai átkeléshez 300–700 méter hiányozhat.

Az ukrán hadsereg új parancsnoksága döntést hozhatott arról, hogy Avdijivka alá további erőket dobnak át, s hogy fenntartják a város védelmét. Ukrán források ehhez hozzáteszik: ez a jelenleg tartalékban lévő, elit 3. Rohamdandár, mely a nyári ellentámadás során Bahmut alatt az orosz hadsereget a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatornától visszaverte, s megközelítette a várost. Az Avdijivkáért folyó harcokban már bevetett 47. gépesített dandárral együtt a 3. Rohamdandár az orosz erők északi szárnyán hajtana végre támadást, egyben az agresszort a védők utánpótlási útvonalától vonná el. Egy ilyen lépés azzal a kockázattal jár, hogy a jelenleg a Donyeck megyében tevékenykedő egyetlen, erős tartalékot dobják harcba – ettől tarthatott a Zaluzsnij tábornok által vezetett előző katonai vezetés. Nyitott kérdés, hogy az Avdijivka térségében esetlegesen végrehajtandó ukrán ellentámadás kellőképpen visszaszorítja-e az orosz csapatokat ahhoz, hogy az lehetővé tegye a város további védelmét. Valószínűbbnek, hogy az ellentámadás a hosszú harcban kimerült, a 110. gépesített dandár katonáira alapozott helyőrség kimenekítését könnyítheti meg.

Az Avdijivka térségében várható ukrán ellentámadás tudatában az orosz parancsnokság a Donyeck városától nyugatra meglévő kiszögellésben megnövelte a műveletek intenzitását, arra törekedve, hogy szétaprózzák az ukránok erőfeszítéseit. Az oroszok területi nyereséget értek el az Avdijivka délnyugati szárnyán található Pervomajszkében [Первомайське] ugyanúgy, mint ahogy Marjinkától nyugatra és délre (itt behatoltak Heorhijivkába [Георгіївка] és ismét Novomihajlivkába [Новомихайлівка]), illetve Bahmuttól nyugatra is. A támadók jelentéktelen előrehaladást jegyeztek fel a fennmaradó irányokban is, így Sziverszktől keletre, Kreminnától nyugatra, Kupjanszktól észak- és délkeletre, illetve a Zaporizzsja megyében fekvő Orihivtől délre is. Az ukrán Vezérkar szerint az ellenség fenntartotta a támadások magas intenzitását, mely a napi száz támadás körül hullámzik. Február 9-én az oroszok a védők állásait 111 alkalommal rohamozhatták meg.

Az oroszok akadályozhatják az ukránok Starlink terminálok felhasználásával megoldott kommunikációját – ez eddig az egyetlen olyan eszköz volt, melyet az oroszok elektronikai harceszközökkel nem tudtak zavarni. Ebből a célból olyan, hasonló terminálokat használnak, melyeket az ukrán katonai hírszerzés szerint arab államokban szereztek be. A megnövekedett számú Starlink használata ahhoz vezethet, hogy a harcérintkezési vonal húsz kilométeres környezetében az adatforgalmi átviteli sebesség csökken.

Orosz légitámadások
Február 7-én az orozok újabb tömeges légitámadást hajtottak végre. Pusztításról számoltak be Kijevből (itt négy civil halt meg, negyvenen pedig megsebesültek), Drohobicsból [Дрогобич], Mikolajivból, a Dnyipropetrovszk megyében fekvő Novomoszkovszkból, illetve Poltava megyéből. Ugyanaznap az oroszok rakétákkal Harkivot is támadták, helyi ukrán források arról számoltak be, hogy az agresszor új típusú rakétát vetett be. A kijevi katonai adminisztráció szerint az oroszok első alkalommal vetettek be 3M22 „Cirkon” hiperszonikus rakétát, a harkivi rendőrség szerint pedig Észak-
Koreából származó KN–23-as [Hwasong–11Ga], az orosz Iszkanderhez hasonló konstrukciójú rakétát. Ezeket a híreket eddig ukrán katonai forrás nem erősítette meg. Ezzel együtt az amerikaiak megint beszámoltak arról, hogy az oroszok észak-koreai rakétákat vetettek be (ez év elejétől kezdve ukrajnai célpontokat ilyen eszközök kilencszer találhattak el). Február 7-én az agresszor összesen 51 rakétát és húsz kamikázedrónt vethetett be (a védők 31 rakéta és tizenöt drón lelövését jelentették).

A harkivi üzemanyag-bázis ellen február 10-én, illetve a két nappal később a Dnyipropetrovszk megyében található energetikai infrastruktúra ellen végrehajtott orosz támadások jelentős károkat okoztak. Az üzemanyag-bázisban bekövetkezett robbanás és tűz a környező lakóépületek megsemmisülését eredményezte; hét civil meghalt, ötvenen pedig megsebesültek. Dnyipropetrovszk megyében ismeretlen számú ipari és 53000 egyéni fogyasztót vágtak le az áramszolgáltatásról. Február 8-a és 12-e között Harkivot még kétszer támadták (ahogy Odesszát is), Mikolajiv pedig háromszor került célkeresztbe. Az oroszok a front közvetlen hátországán túlmenően rakétákkal és drónokkal Dnyipro városát, Kropivnickijt, Izmajilt és Sepetivkát [Шепетівка], illetve Dnyipropetrovszk, Kijev, Mikolajiv, Vinnicja és Zsitomir megyék egyéb településeit támadták. Az említett időszakban az agresszor összesen 25 rakétát és 126 „mopedet” vethetett be (a védők két rakéta és 98 drón lelövését jelentették).

A február 13-án éjjel végrehajtott támadás következményeként Dnyipropetrovszk megye egyik elektromos- és hőerőművében keletkeztek jelentős károk (a támadás fő célpontja Dnyipro városa volt). Az oroszok a támadás során 23 kamikázedrónt vethettek be, a védők ezek közül tizenhat lelövését jelentették.

Ukrán műveletek Oroszország ellen
Február 9-én az ukránok drónokkal támadták a Krasznodari határterületen fekvő ilszkiji [Ильский НПЗ им. А.А. Шамара] és afipszkiji [Афипский НПЗ] olajfinomítókat – az elsőben keletkezett tűz a fő feldolgozó üzemet rongálhatta meg. A második finomítót támadó drón valószínűleg nem okozott kárt (maga az afipszkiji üzem korábban 2023 októberében vált támadás célpontjává). Az ukrán média a támadás megszervezését az SzBU-nak tulajdonítja.

Ukrajna katonai potenciálja
Február 8-án Volodimir Zelenszkij elnök menesztette Valerij Zaluzsnij tábornokot, a Fegyveres Erők főparancsnokát, s helyébe a Szárazföldi Erők eddigi parancsnokát, Olekszandr Szirszkijt nevezte ki. A rákövetkező napokban az elnök a Vezérkarban, illetve a magas rendfokozatú parancsnokok soraiban komplex személycserét hajtott végre.

Február 8-án Zelenszkij listát mutatott be, amelyen azokat a változtatásokat nevesíti, melyek végrehajtását az új vezérkartól elvárja. Ez kiterjed:

egy 2024-re vonatkozó „realisztikus, részletes műveleti tervre”, mely figyelembe veszi a
jelenlegi fronthelyzetet és annak perspektíváit;

• minden harcoló dandár hatékony nyugati fegyverrel való felszerelésére (ez a front első vonalában harcoló egységek közötti „igazságos elosztást” kell jelentsen);
• a logisztikai problémák megoldására („Avdijivka nem várhat arra, hogy a tábornokok rájöjjenek: melyik raktárukban porosodnak a drónok”);
• a tábornoki karnak tapasztalt, a frontot megjárt katonákra kell alapulnia („Minden tábornoknak ismernie kell a frontot. Ha egy tábornok nem ismeri azt, nem szolgálja Ukrajnát”);
• a túlzott és indokolatlan törzskari létszám kiigazítására;
• az ukrán hadsereg kiválasztott dandárjainak, illetve az Állami Határőr Szolgálat kiválasztott alegységeinek tapasztalatára támaszkodva egy hatékony, kötelező rotációs rendszer kiépítésére („a rotáció elengedhetetlen”);
• a katonakiképzés minőségének jelentős javítására („csak kiképzett katonákat az első vonalra”);
• a fegyveres erők újonnan felállított haderőneme (Pilóta Nélküli Rendszerek Erői) első parancsnokának kinevezésére.

Egy nappal később az Ukrán Fegyveres Erők újonnan kinevezett főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok a fentiek alapján megfogalmazta a hadsereg előtt álló feladatokat:

• olyan világos és részletes műveleti tervezés a parancsnoki struktúra összes szintjén, mely figyelembe veszi a fronton jelentkező, a külső partnerektől származó új fegyverekkel kapcsolatos igényeket;
• a logisztika átirányítása az utánpótlás leggyorsabban, illetve legracionálisabban történő szétosztása érdekében;
• a fronton keletkező összes igény ismerete, illetve az összes frontszakasz ellenőrzés alatt tartása;
• a harci feladatok végrehajtása és a kiképzés egyidejű intenzívebbé tételével párhuzamosan végrehajtott katonai egység-újraszervezés közötti egyensúly megtartása („a katona élete és egészsége a hadsereg legfőbb értéke”);
• új technikai megoldások bevezetése, illetve azon megoldások elterjesztése, melyek pozitív hatással bírnak (pl. UAV-k és elektronikai harceszközök felhasználása).

Az elnök által bemutatott lista nagyrészt lefedi a katonai és szakértői körök legalább egy része által több hónappal korábban megfogalmazott követelésekkel. A Szirszkij tábornok által feladatokká átfogalmazott változások azonban mindenekelőtt szándéknyilatkozat jellegűek – ezek megvalósítása nem lehetséges azon feltételek teljesülése nélkül, melyekre Kijevnek nincs nagy befolyása (pl. a Nyugatról történő fegyverek, hadfelszerelés, vagy tágabb értelemben vett hadianyagok szállítása). Ezek nélkül nem pusztán csak az egységek megfelelő felkészítése nem lehetséges, hanem a hatékony utánpótlás biztosítása sem.

Jelentős korlátot képez a folyamatosan növekvő mozgósítási krízis. A katonai szolgálatra hajlandók hiányában (ez nem teszi lehetővé az egységek feltöltését) a kötelező rotációra, illetve a kiképzés intenzívebbé tételére kizárólag elméleti megoldásokként kell tekinteni. A szervezeti jellegű lépésekkel elérhető cél a katonai törzsek munkájának javítása, ezek személyi állományának csökkentése ezen kívül azt is lehetővé tehetné, hogy a többletszemélyzetet frontszolgálatra irányítsák.

Az ukrán kormány és vezérkar dolgozhatja majd ki a Pilóta Nélküli Rendszerek Erői létrehozásának feltételeit – február 6-i határozatában az elnök erre utasította őket. A fegyveres erők új haderőneme növelheti a hadsereg képességeit a levegőben, a vízen és a szárazföldön működtetett UAV-k és robotizált rendszerek bevetése vonatkozásában.

Február 9-én Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója elmondta: az állami vezetés Szirszkij tábornoktól elvárja a mozgósítási potenciál auditját. Hozzátette: körülbelül egymillió főt mozgósítottak, a hadműveleti zónában azonban közülük pusztán 300 ezer fő tartózkodik.

Február 8-án az országos rendőri vezetés úgy döntött: feloszlatják a Dnyiproban állomásozó különleges rendeltetésű ezredet. Az egységben szolgálók mindegyikét a „Ljut” („Harag”) rendőrségi rohamdandárba vezényelték át. A parancsot megtagadó tiszteket felmentik, s megkapják a hadseregbe szóló behívójukat. Az egység feloszlatása a február 4-i hírekre adott válasz – ekkor a különleges rendeltetésű ezredben szolgáló egyes rendőrök nyilvánosan tagadták meg a Bahmut közelében szolgáló rohamdandárba történő áthelyezésüket. Ez a függelemsértés jelzi: a konfliktus elhúzódásával egyes alakulatokban csökken a motiváció, hogy a fronton harcoljanak.

A háború és az ukrajnai belső helyzet
Február 8-án az ukrán határőr-szolgálat rekordnagyságú, a katonai szolgálat alól történő menekülési kísérletet hiúsított meg. Az ukrán-magyar határ közelében két kisbuszt állítottak meg, melyek sofőrjei Ukrajna tizenegy megyéjéből származó 38 férfit próbáltak meg átvinni a határon. Az illegális út szervezői klienseiktől 4500–8500 dollárt terveztek átvenni. Egy nappal korábban az SzBU közölte: Lemberg, Cserkaszi, Hmelnickij megyékben és Kárpátalján a katonai szolgálat alól kibújó férfiak külföldre csempészésének megszervezésével foglalkozó öt személyt vettek őrizetbe.

Az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével szintén február 8-án került sor száz ukrán hadifogoly szabadon bocsátására; többségük Mariupol egykori védői közé tartozott. 2022 februárja óta ez volt az 51. fogolycsere; orosz fogságból összesen 3135 fő tért vissza.

Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: Valerij Zaluzsnij főparancsnok 2023. december 26-án egy kijevi sajtótájékoztatón (fotó: Genya Savilov / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>