Így verte szét a valóság a propaganda árnyékvilágát – a bukás krónikája
Tizenkét napja politizál az ország, a langyos unalmat indulatokkal teli izgalom váltotta fel. Kirajzolódtak a propaganda korlátai, a sajtószabadság fontossága. Ám a hosszan tartó pezsgéshez szükség lenne még valamire. Úgynevezett: politikusokra.
A brezsnyevi pangás éveit idézően unalmas volt a magyar belpolitika a múlt hétig. Pedig választások közelednek. És mégis: 49 vagy 52 százalékkal nyer-e a Fidesz az EP-választáson? Hány ellenzéki polgármesterjelölt lesz Debrecenben és Győrben? És Zuglóban? Ilyesmi volt napirenden, ami nagyjából szó szerint meg is egyezett a 2019 február elején feltett, „izgalmasnak tűnő” kérdésekkel. Mintha apróbb megszakításokkal legalább öt éve ugyanabban a malomban őrölnénk.
A közélet teljes ellaposodását talán az jellemezte a legjobban, hogy Orbán Viktor legutóbbi, évenként egyszer tartott nagy sajtótájékoztatóján a 74. percig kellett várni, hogy releváns belpolitikai kérdés vetődjön fel. Egészen addig világpolitikáról volt szó, amiről nyilván érdekes, mit gondol a miniszterelnök, de igazán nagy mozgástere ezek eldöntésében nincs. Szemben a honi ügyekkel, amelyekről sokkal kevesebb szó esett.
Aztán kiderült K. Endre kegyelme, megbukott az államfő, valamint a Fidesz EP-listájának vezetője, és színre lépett Magyar Péter. Tíz nap alatt megint izgalmas lett a magyar belpolitika. Még a református egyház elnökségi tanácsának ülését is százezrek követték feldúlva kedd délután.
Nem sikerült elhallgatni a kínos ügyet
A brezsnyevi pangás korszakához képest egy fontos különbség mindenképpen akadt persze: a 2020-as évek első felének Magyarországán ugyan torz a sajtópiac, de mégiscsak sajtószabadság van. Ha a magyarok kizárólag a kormány által irányított lapokra támaszkodhatnának, egy kukkot sem lehetne érteni abból, ami történt. Illetve: nem is történt volna semmi.
Fenti állításunkat persze érdemes alátámasztanunk. Vizsgáljuk hát meg, hogyan közvetítették az eseményeket a Rogán Antal minisztériuma által közvetlenül irányított sajtótermékek! Közülük a két legfontosabbat, a Magyar Nemzetet és az Origót vesszük górcső alá.
Február 2-án 10 óra 28 perckor jelent meg a 444-en az első cikk arról, hogy Novák Katalin tavaly áprilisban kegyelmet adott K. Endrének. Este fél hét volt, mire a kormányzati sajtófelügyelet döntött a hivatalos irányról: nincs ügy, hazugság van. Ennek megfelelően az Origo 18:32-kor megjelentette a „Megint hazudott a dollárbaloldal és a dollármédia: most a köztársasági elnökről” című cikkét, majd hat perc múlva élesedett a Magyar Nemzet oldalán az „Álhír, hogy Novák Katalin egy pedofil bűnözőnek kegyelmezett meg” című, tartalmában és felépítésében igen hasonló írás.
Másnap reggel a Magyar Nemzet a „Novák Katalin bemutatja, hogyan kezdődött a mozzarellagyártás Magyarországon + videó” című színes anyaggal jelentkezett, majd mindkét lap hosszan szemlézte a Békés megyei lapnak adott elnöki interjút, amelyben egyetlen szó sem esett a kegyelemről. Február 6-ig a két lapban összesen egyetlen további cikk foglalkozott az üggyel, a Magyar Nemzet 5-én késő délután megjelent „Nincs kegyelem a pedofiloknak Novák Katalin elnöksége alatt, mégis a lemondását követeli a civil szervezet” című anyaga.
Másodika reggeltől ötödike éjfélig a 444-en 16 anyag jelent meg az ügyről, a Telexen 13, a 24.hu-n is 13, a HVG-n 11. Részben K. Endre büntetőügyéről, részben mindenféle reakciókról, illetve az elnöki kegyelem mibenlétéről. Viszont
a kizárólag kormányzati felügyelet alatt működő médiumokat követő honfitársaink péntektől keddig csak annyit tudhattak, hogy valami álhír megy a többi újságban Novák Katalinról, de az ügynek semmi jelentősége.
Február 6-án a Nemzet és az Origo is lehozta Novák Katalin ATV-nek adott nyilatkozatát (nincs és nem is lesz kegyelem a pedofiloknak), majd másnap, hetedikén, újra hanyagolták a témát. Nyolcadikán már sorra mondtak le az elnök tanácsadói, de erről sem jelent meg semmi. Aznap délután aztán Orbán Viktor bejelentette alkotmánymódosító javaslatát, ami kizárja, hogy államfő valaha olyat tegyen, amit Novák Katalin tett, azaz eltiltja az elnököket, hogy kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény nyomán elítélteknek kegyelmet adjanak. A kormánymédia erről már beszámolt (kihagyva minden konkrét utalást K. Endre ügyére), majd közölték a hírt, hogy Novák Katalin örömmel aláírja majd az alkotmány ilyetén kiegészítését.
Ekkorra a nem kormányzati felügyelet alatt működő sajtó már azt találgatta, Novák belebukik-e az ügybe. Ilyesmiről a kormányzati sajtóban szó sem volt, viszont beszámoltak arról, hogy az elnök vízilabda meccset tekintett meg Katarban, ahol a magyar válogatott nagyon megverte Kazahsztán csapatát.
A fordulat hidegzuhanyként érhette azokat (ha vannak ilyenek egyáltalán), akik csak Nemzetet és Origót olvasnak. Szombaton kora reggel a Magyar Nemzet felületén Bayer Zsolt pártpublicista rátámadt az államfőre, követelve tőle, hogy magyarázza meg, miért adott kegyelmet K. Endrének. A Jog, morál, pedofília című írást délután 15 óra előtt 4 perccel az Origo is teljes terjedelmében közölte.
Magyarázat nem volt arról, egyszeriben miért lett morális kötelessége az elnöknek a magyarázkodás az ügyben, amelyről addig világosan megírták ugyanazokban a lapokban, hogy nincs vele a világon semmi baj. Azt viszont jelezte Bayer, hogy a felelősségre vonásról a kormány (értsd Orbán Viktor) döntött. Egy csőszös példázattal tette ezt meg, a gyengébbek kedvéért oda is írta, hogy „a kormány most a csősz”, aki mindenkit „hazazavar”.
Az elnök lemondó beszéde még aznap, 17 óra után nem sokkal hangzott el az M1 tévécsatornán. Az álhírből hiba lett, súlyos következményekkel, majd moralizálás kezdődött a kormánymédiában arról, miért volt nemes cselekedet, hogy az elnök és a volt igazságügyminiszter vállalták a felelősségüket.
A másik, nem Rogán Antal minisztériuma által kreált nyilvánosságban ezalatt nemcsak az ügy újabb részletei derültek ki, hanem egészen szokatlan módon kormányzati források nyilatkoztak név nélkül arról, hogy Orbán Viktor elégedetlen az elnökkel, és hogy Balog Zoltán felelőssége is felvetődött a Fideszben, mert a református püspök, Novák egykori főnöke és elnöki tanácsadója javasolhatta K. Endre kegyelmét. Bayer Zsolt 11-én, Novák lemondásának másnapján írt publicisztikájában rá célozhatott, amikor ezt írta: „Novák Katalin és Varga Judit hibát vétettek. Nem voltak talán elég körültekintőek, talán félrevezették őket (ha igen, ha ez az igazság, remélem, a főbűnös élete végéig menekülni fog).” Előző hajnalban még Novákra és Vargára lőtt, és mint láttuk, az ő írása volt a jele, hogy a miniszterelnök elengedte a kezüket.
Ez a második fenyegetése egybevág azokkal a kormányzati sugallatokkal, hogy Balognak is mennie kellene a közéletből a kormányzat (azaz Orbán Viktor, a bayeri mitológiában a csősz) szerint. Ezek a kormánykörökből szórt sugallatok valóságosak voltak, lapunk több munkatársához is eljutottak. A kormány emberei, ha a szükség úgy hozza, tudják használni az igazi sajtót is.
Balog azonban szabadabb ember, mint Novák Katalin vagy Varga Judit voltak, nem visel állami hivatalt, sem párttisztséget, éppen csak a második legnagyobb magyarországi egyház feje. Ő nem engedett a nyomásnak, maradt, ahol volt, és ezt egyelőre a miniszterelnök is tudomásul vette. Hogy kiállása a kormánnyal (és a csősszel), illetve elsősorban a közvélemény nyomásával szemben sikeres lesz-e, arra még korai mérget venni.
Történik valami
Az ilyen politikai izgalmak persze nem példa nélküliek a NER történetében. Volt néhány hasonló alkalom már. Van is közös ezekben NER-béli izgalmakban: a közönség sóvárogva várja, hogy valaki szivárogtasson még. 2014 végén ilyen volt a kitiltási ügy, amikor az amerikai kormánytól lehetett várni, hogy lebuktatja a korrupt embereket a kormány körül – ez nem történt meg. Aztán 2015-től, az úgynevezett G-naptól kezdve egészen a 2018-as parlamenti választás első percéig felfokozott várakozás övezte Simicska Lajost, hogy ledobja az úgynevezett atombombát, vagyis előáll valami olyan titokkal, amely örökre ellehetetleníti Orbán Viktort a politikában. Nem történt ilyen, utólag kiderült, hogy Simicska alkudozásra használta a lebegtetett nagy leleplezést, hogy megkérhesse az árát távozásának a közéletből. A 2019-es önkormányzati kampány idején az Ördög Ügyvédje fantázianevű szivárogtató volt az aktuális várakozás fókuszában, aki kínos videókat közölt Borkai Zsolt győri polgármesterről. Az Ügyvéd később még ígért valamit, aztán eltűnt örökre. Náluk kisebb izgalmat hozott, de azért még sokakat megmozgatott a szintén leleplezéseket ígérő Pesty László tavaly, de aztán inkább nem mondott semmit.
Most Magyar Péter az aktuális ígéret. Egyébként nem ok nélkül: a fent soroltakhoz képest összeszedettebb nyilatkozó, egyelőre minden hírre gyorsan reagál, és azt sejteti, hogy készül még valamire. Fontos dolgokat mondott ki, a NER elitjéből úgy lépett ki, hogy kontextusba helyezte éles kritikáit, ráadásul erős személyes, érzelmi szálakat is visz a történetbe. Azt ígéri, hogy bevezet a kulisszák mögé, és hitelesíti azt, amiről a kormány kritikusai hosszú évek óta beszélnek. Méltán kapott óriási figyelmet, partizános interjúját két nap alatt 1,6 millió alkalommal indították már el egy országban, ahol 8 millió választó él. Ez óriási izgalmat jelez.
Szó sincs arról, hogy elfordultak volna az emberek a politikától itthon. Inkább csak az a baj, hogy általában évekig nem történik benne semmi érdekes.
(Képzeljük el, milyen érdekes lenne minden, ha koalíciós kormány lenne, tele vitával és ármánnyal, vagy volnának kormányváltások. Rögtön eltűnnének az általános apátia miatt sajnálkozó megnyilvánulások.)
Mi lehet ebből?
A kérdés most az, hogy következhet-e hosszabb távon a politikában bármi is a mostani izgalomból. Az eddigi legnagyobbnak tűnő, péntekre tervezett utcai megmozdulást olyan youtuberek szervezik, akik megmondták, hogy nem akarnak pártot alakítani, választáson indulni. Magyar Péter szintén azt mondta, hogy nem tervez politikai pályára lépni, bár #neféljetek jelszavával valamiféle szervezkedésre is utalgat.
Egy NER-közeli üzletember, egy miniszter volt férje nagyobbat szól, ha beszól, mint egy hosszú kutatómunkával megírt cikk arról, mekkora vagyont halmoz fel a miniszterelnök családja. Másrészt a megszólaló is ilyen cikkekre mutogat, amikor érvel. Az érzelmi és intellektuális hatás nem elválasztható, kellenek szónokok és újságírók is ahhoz, hogy izgalmas legyen a politika. Azaz, hogy legyen tétje.
Ám ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradjon az izgalom, politikusok is kellenének, akiknek legalább olyan hatásuk van, mint egy csalódott üzletembernek a politika közeli elitből. A Rogán-művek alternatív valóságát át lehet ütni egy érzelmekre erősen ható történettel, mindent ők sem tudnak elfedni, elkenni, eltüntetni. Ám politikai tőkét az ilyen lehetőségekből csak politikusok tudnának kovácsolni, politikai munkával, szervezéssel. Amíg erre nincs mód, akarat, kedv, addig marad a bábszínház, ahol néha lehet izgulni, de a közönségből a színpadra lépni: az teljesen esélytelen.
Nyitókép: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter érkezik meghallgatására az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésére a Parlamentben 2023. november 14-én (fotó: MTI/Kovács Attila)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
