Médianapló

Médianapló - A DK képviselői miért mentek el "kávézni", amikor az Európai Parlament Magyarországról szavazott?

2024. február 05. 19:19 - Zöldi László

 

A január 18-án, délelőtt lezajlott szavazást az Amerikai Népszava főszerkesztője „a magyarországi demokratikus ellenzék 2010 utáni legnagyobb botrányának” nevezte. Mármint azt, hogy az Európai Parlament magyar képviselői közül a legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Koalíció politikusai nem vettek részt a voksoláson. Bartus László azon háborgott, hogy az a párt, amely az Orbán-rendszer legengesztelhetetlenebb ellenzékének tartja magát, kint feledkezett a folyosón. A négy képviselő elment „kávézni”.

Az idézőjelbe tett igei állítmány arra utalt, hogy néhány héttel korábban Orbán Viktor miniszterelnök, állítólag Scholz német kancellár tanácsára elhagyta az uniós miniszterelnökök összejövetelét, hogy a huszonhatok vezetői Ukrajna ügyében egyöntetűen szavazhassanak. Ezzel a magyar kormányfő nem vétózta meg a tagországok közös fellépését, távolságtartásával azonban az itthoni nyilvánosság előtt megőrizhette az arcát: ukránellenes politikáját. Az Egyesült Államokban élő magyar újságíró a dékás politikusok távolmaradásából azt a következtetést vonta le, hogy „Gyurcsány összejátszott Orbánnal.”

Vajon a magyar sajtó feltárta-e a „legnagyobb botrány” hátterét? Nos, szórványosan és tárgyszerűen adott hírt róla. Észrevette a Telex cimű portál, de az értelmezéssel nem erőltette meg magát. Gyorsan hírelte az Orbán-kormány félhivatalos szócsöve, a Magyar Nemzet is, amely az egyik kormányzati háttér-intézmény igazgatóját kérte meg az értelmezésre. A híradásba még aznap beszállt az Amerikai Népszava, de csak másnap fedezte föl a történtek botrányos jellegét. Újabb nap múlva megint egy kormánypárti orgánum következett, amely szintén kormány közeli háttér-intézmény vezető elemzőjét kérte az értelmezésre.

Ahhoz képest, hogy a DK távolmaradása a demokratikus ellenzék legnagyobb botránya volt 2010 óta, az első napokban nem értelmezte az ellenzéki sajtó. A miérte az egyetlen ellenzéki napilap magatartása a válasz. A Népszava a január 17-i számban készítette föl az olvasókat a másnapi szavazásra. 18-án az előző napi vitáról számolt be, 19-én pedig értelmezte a fejleményeket. Ám a brüsszeli tudósító élménybeszámolója nem terjedt ki a magyarországi pártokat képviselők felszólalásaira és voksolására. Nem baj - gondoltam akkor, olvasás közben -, gyűjtik az energiát a hétvégi számban megjelenő alapos elemzésre. Csakhogy január 20-án a Szép Szó című  melléklet adós maradt a háttér kibontásával.

Vajon miért? Erre a január 22-i szám adott választ. Németh Péter jegyzetben fejtette ki: „Azt mondja az egyik ellenzéki politikus, hogy minden egyes eurócentet haza kell hozni.” Aztán így folytatta a Népszava főszerkesztője: „Hogyan lehetne ezt a rezsimet egy plurális rendszer irányába terelni? Nyilván a pénz megvonásával. Amely döntés, kétségtelenül, nem Orbánt sújtaná igazából, hanem az alatta élő embereket. Persze értem én az ellenzéki politikus berzenkedését, értem én, ha kimondaná azt, amit itt én most leírok, akkor beindulna ellene a propaganda, és ez a henger maga alá gyűrné az egész pártját.”

Tételezzük fel, hogy a veterán újságíró egy dékás politikus sirámait foglalta össze, S ha nem tévedek a beszélgetőtárs párt-elkötelezettségében, akkor taktikai okból az egyetlen ellenzéki napilap hallgatott a dékás politikusok „kávézásáról”. Mindazonáltal a főszerkesztője jelezni szeretné, hogy érti a csíziót: a Demokratikus Koalíció taktikázását az Európai Parlamentben. Kár, hogy ezt körmönfont módon adta az érdeklődők tudtára. A jelek arra utalnak, hogy a Népszava a választási kampány előestéjén nem szándékozik állást foglalni az ellenzék kétarcúságáról.  

Az ellenzék két pártja, a Demokratikus Koalíció és a Momentum a saját arcára formálná a többi ellenzéki pártot. A kristályosodási pontok kialakításában jelentős szerepet játszott, hogy a képviselőik miként szavaztak az Európai Parlamentben. A momentumosok nemmel voksoltak a magyar kormánynak juttatandó pénzekről, és ezzel hazaárulónak minősítette őket a kormányzati propaganda. A dékások pedig elbliccelték a szavazást, mert nem akarnak szembe kerülni a kormány propagandagépezetével.

S hogy teljesebb legyen a kép, január 26-án az ATV Egyenes beszéd című műsorában Rónai Egon megszólaltatta Dobrev Klárát. A dékás árnyékkormány miniszterelnökével, az Európai Parlament képviselőjével korrekt interjút készített, csak éppen elfelejtette firtatni, vajon ő meg a másik három dékás politikus miért nem voltak jelen a január 18-i szavazáson. Alábecsülném a  műsorvezető szakmai felkészültségét, ha azt feltételezném róla, hogy nem volt tisztában a távolmaradás okával.

Az elhallgatási folyamat egyetlen vigasztaló mozzanata, hogy január 25-én a volt népszabadságosok klubrádiós  műsorában interjú készült Ara-Kovács Attilával. Ők voltak az egyetlen újságírók az ellenzéki sajtóban, akik föltették a millió forintos kérdést a DK egyik brüsszeli képviselőjének. A bejegyzésem utáni összeállításban szó szerint idézem a választ, amit némi iróniával úgy foglalnék össze, hogy hirtelen lebetegedtek, hej, az a fránya Covid. Most már csak az a kérdés, vajon ebben a faramuci helyzetben mit kellett volna csinálniuk az újságíróknak.

Nem szerencsés, ha az újságírók az egyik vagy a másik oldalon csatlakoznak a harcoló felekhez. Bajonettet tűznek a puskájukra, és megrohamozzák a szemközti lövészárkot, hogy aztán eljussanak a géppuska-fészek akciórádiuszába… Az a benyomásom, hogy jobban járnak, ha keresnek egy magaslatot, ahonnan belátható a csata, és pártatlanul tudósítanak a látványról. Vagyis az újságíróknak el kéne ismerniük, hogy a választott politikusok a képviseleti demokráciában helyettünk döntenek. Nem az a dolgunk tehát, hogy ellenőrizzük a kormánypárti és az ellenzéki politikát, hanem hogy indoklásra kényszerítsük a döntéshozókat. Miért úgy döntöttek, ahogy?

Példánknál maradva nem azt vitatnám, hogy a dékás politikusok taktikai okból, a magyarországi szavazatszerzés reményében elhagyták az Európai Parlament üléstermét. Nem tetszik ugyan, hogy így cselekedtek, de ami megtörtént, azt nem tartom „a demokratikus ellenzék 2010 utáni legnagyobb botrányának”. Azt viszont szakmánk, az újságírás botrányának tartom, hogy távolmaradásukról Kelen Károlyon és Rab Lászlón kívül senki sem kérdezte meg őket.    

 

Tíz mondat a szavazásról

 

A magyarok közül a két momentumos képviselő és a volt MSZP-s, most a saját alapítású Esély Közösség nevében Ujhelyi István igent, a megjelent fideszesek  és a jobbikos Gyöngyösi Márton nemet nyomtak. A többiek (a DK-sok, három fideszes és a KDNP-s Hölvényi György) nem voksoltak. (Márton Balázs újságíró, Telex.hu, 2024. január 18.)

A mostani távolmaradás nem jelent irányváltást a DK részéről. Továbbra is olyan pártról van szó, amely támogatja az Európai Egyesült Államok létrehozását. (Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Alapítvány igazgatója, Magyar Nemzet Online, 2024. január 18.)

Ha a DK is megszavazta volna az állásfoglalást, akkor a szakértő szerint komoly vita alakulhatott volna ki az ellenzéki táboron belül arról, hogy a Momentum Donáth Annával egy ellenzéki váltópártot épít. (Gábor Márton újságíró Kiszelly Zoltán értelmezéséről, Magyar Nemzet Online, 2024. január 18.)

Tanultak Orbántól, hogyan kell megúszni a nemleges szavazást, és a DK képviselői is ezen a napon elmentek „kávézni”. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, 2024. január 18.)

Szép csendben a magyarországi demokratikus ellenzék 2010 utáni legnagyobb botránya bontakozik ki a szemünk előtt. A Magyarországról szóló európai parlamenti vitán és szavazáson nem vett részt az ellenzék legnagyobb pártja, a DK. A testületi távolmaradásnak elvi jelentősége és rendkívül súlyos üzenete van. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, 2024. január 19.)

A Gyurcsány-párt feladta nemcsak rendszerkritikus jellegét, de a rendszer ellenzékének szerepét is. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, 2024. január 19.)

Bölcs döntés volt Gyurcsányék részéről. (Nagy Ervin politológus, a XXI. Század Intézet elemzője a magyar kormányt elítélő szavazásról, M1, 2024. január 20.)

Felmérték, hogy nélkülük is át fog menni. (Nagy Ervin politológus a magyar kormányt elítélő szavazásról, M1, 2024. január 20.)

Nem voltunk ott, egyszerűen betegek voltunk. Óvatosabbnak kell lenni a Covid után. (Ara-Kovács Attila dékás EP-képviselő, Klubrádió, 2024. január 25.)

Én most is beteg vagyok. Csaba külföldön volt hivatalos úton. Dobrev Klára és Sanyi, Rónai Sanyi betegek voltak tulajdonképpen. (Ara-Kovács Attila dékás európai parlamenti képviselő, Klubrádió, 2024. január 25.)

komment
süti beállítások módosítása