Az atv-s Egyenes beszéd tegnap esti adásában azt mondta az egyik vendég, hogy „Tulajdonképpen 90 százalékát birtokolják a nyilvánosságnak.” Mármint a hatalmat gyakorlók. A miniszterelnök ugyanis aznap reggel számolt be a brüsszeli útjáról. Németh Péter azt akarta mondani, hogy Orbán a kinti vereséget itthon győzelemmé stílizálta. Ezt pedig azért tehette meg, mert jelentős, meghatározó túlsúlyra tett szert a hazai nyilvánosságban.

A jelek arra utalnak, hogy a veterán újságíró kifogyott a jelzőkből, és úgy érezte, hogy számmal kéne nyomatékosítani a kormányzati túlsúlyt. A kilencvenes beidegződéssé vált nála, mert minden adandó alkalommal megismétli. Kár, hogy nincs olyan felmérés, amely azt bizonyította volna, hogy a kormányzati kommunikáció a médiafogyasztók kilencven százalékára hat. Németh Péter is tudja ezt, ezért mondandóját a ’tulajdonképpen’ szóval relativizálta. Egyik munkatársa nem azzal védte, hogy van ilyen adat, hanem hogy a bűvös számot publicisztikai fordulatként használja.

Mások is élnek a publicisztikai fordulat lehetőségével. Például Bolgár György, akin néhány órával korábban azt fejtegette, hogy a nyilvánosságban Orbánék 80 százaléknyi túlsúlyra tettek szert, az ellenzék pedig 20 százaléknyi arányban képes befolyásolni a nyilvánosságot. 2017-ben még ő is emlegette a 90 százalékot, de közben megjelent a Mérték nevű médiakutató cég felmérése, miszerint a kormányzati szervek és a hozzájuk kötődő állami cégek 78 százaléknyi arányban adtak reklámpénzt a kormánypárti orgánumoknak. Bolgár azóta tartja magát a kerekített nyolcvanhoz, ami reálisabb becslés.

Kár, hogy a közvélemény-kutatók nem a média (a nyilvánosság eszközrendszere) hatékonyságát vizsgálták, hanem a kormánypárti és ellenzéki médiumok anyagi támogatását. Németh Péter és Bolgár György az ellenzéki nyilvánosság alapemberei. A klubrádiós műsorvezető művelt ember és az egyik legtájékozottabb magyar újságíró. A Népszava főszerkesztője szintén a tájékozott újságírók közé tartozik. Nem szép tőlük, hogy a nyilvánosságról alkotott véleményüknek publicisztikai fordulattal kölcsönöznek nyomatékot. De ha így akarnak hangot adni lehangoló közérzetüknek, akkor meg tudom érteni őket.

Csinálhatnák persze ügyesebben is. Például úgy, hogy fölveszik a telefont, vagy beülnek egy kávézóba, és olyan számban egyeznek meg, amelyet a két ellenzéki fórum közös publicisztikai fordulatává tesznek. Nem olyan százalékra gondolok, amely azt sejteti, hogy a Népszabadság 2016-os megszüntetése és a Klubrádió 2021-es világhálóra való száműzetése előtt a Fidesz jelentősebb mértékben befolyásolta a nyilvánosságot, mint manapság. De adódik egy másik lehetőség is.

A Népszava milliárdos vállalkozás, hirdetési bevétele körülbelül 50 százalékban a kormányzati büdzséből, illetve állami cégek kommunikációra szánt költségvetéséből származik. (Tudok olyan médiakutatót, aki kétharmadról számolt be.) A Klubrádió évente kétszer kér pénzt a hallgatóktól, ez alkalmanként 140-150 millió forint szokott lenni. Amennyiből a két kiadóhivatal gazdálkodik, az a jóllakáshoz kevés, az éhenhaláshoz sok.

De ha a két veterán újságíró hiteles számmal szeretné kifejezni a nyilvánosságon belüli arányokat, érdemes volna megbízni egy közvélemény-kutató céget, hogy néhány millió forintért vizsgálja meg a média választópolgárokra gyakorolt hatását. Akkor a felmérés azzal a következménnyel járna, hogy a publicisztikai fordulat megfelelne a valóságnak.

Tíz mondat a Népszaváról és a Klubrádióról

Egy feltétel van: racionális működés, 30-35 ezer példány. (Puch László szocialista politikus, a Népszava tulajdonosa, ATV, 2016. december 20.)

Amíg a Népszava nagyon közel állt az MSZP-hez, 9-10 ezren olvasták, most 21-22 ezer az átlagos példányszám. (Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztője, Kreatív Online, 2019. március 4.)

200-250 ezer napi hallgatóból nagyjából 20 ezer maradna meg. (Bolgár György műsorvezető a Klubrádió online száműzetéséről, HírKlikk.hu, 2020. szeptember 19.)

A Klubrádió internetes streamingjének letöltésszáma látványosan megnövekedett, az egyidejű kapcsolatok száma 24885-ra emelkedett. (Barócsi Dávid médiakutató, Media1.hu, 2021. február 12.)

A Klubrádió ezen a frekvencián 3 millió emberhez juthatott el, ennek hetente 10 százaléka élt a lehetőséggel, s 8 százaléka számított aktív hallgatónak. (Gábor György filozófus, Facebook.com, 2021. február 15.)

Március végén 16532 fogyott belőle. (Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója a Népszaváról, Magyar Hang, 2021. május 17.)

Az elmúlt 24 órában a szerveradatokból dolgozó oldal statisztikája szerint eddig 21166 volt az egyidejű maximális kapcsolataink száma. (Hardy Mihály, a Klubrádió főszerkesztője, Media1.hu, 2022. március 4.)

A Népszava ma a legnagyobb példányszámban elkelő közéleti napilap az országban a maga 15-18 ezer példányával. (Németh Péter, a Népszava főszerkesztője, Transzparens Újságírásért Alapítvány, 2023. február 13.)

2023 második negyedévében már csak átlagosan 12328 darabot adtak el belőle naponta. (Tarr Péter újságíró a Népszaváról, Media1.hu, 2023. szeptember 4.)

Félmillió ember hallgat bennünket, legalább heti rendszerességgel. (Arató András, a Klubrádió tulajdonosa, Klubrádió, 2023. szeptember 28.)