Portik az utolsó szó jogán: a Magyar Nemzet interjúját is letiltotta a büntetés-végrehajtás

Talán a Portik-interjú megszakításának és a Roháč-interjú megtiltásának indokainál is abszurdabb, ami a Fenyő-perben ítéletre váró Portik Tamás az utolsó szó jogán mondott hosszadalmas beszédéből a Fővárosi Törvényszéken kiderült. Eszerint nemcsak az Átlátszót, de a kormánypárti napilap Magyar Nemzetet is cenzúrázta volna a büntetés-végrehajtás. Hogy vajon náluk is a bűnözői életmód népszerűsítését hozták-e fel a tiltás okaként, azt nem tudtuk meg, ugyanis sem a napilaptól, sem a büntetés-végrehajtástól nem válaszoltak az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

A Fenyő-gyilkosság perében február 1-én, csütörtökön Portik Tamás hosszan beszélt az utolsó szó jogán, és sok mindenről szót ejtett. Elmondta, hogy „szerinte alaptalan az ügyészség összes vádpontja, neki pedig semmilyen módon nincs köze sem a merénylethez, sem annak megszervezéséhez. A korábbiakhoz hasonlóan többször hangsúlyozta, hogy a vád főképp hamis tanúvallomásokon alapul, ugyanakkor az őt esetleg mentő tanúkat nem hallgatta meg a bíróság. Portik Tamás úgy vélekedett, a rendőrség vezetésében valakik elérték, hogy szinte az összes, a kilencvenes években elkövetett leszámolásos ügyet vele hozzák kapcsolatba, ezért szerepel terheltként több büntetőeljárásban is. Állítása szerint nem vehetett részt az 1998. február 11-én elkövetett merénylet előkészületeiben sem, mert az azt megelőző év tavaszán a családjával az Egyesült Államokba utazott, ahol huzamosabb ideig tartózkodtak” – tudósított az MTI.

Azt viszont már nem közölte az állami hírügynökség, miszerint Portik a tőle kért sajtóinterjúk büntetés-végrehajtás általi megtiltására is kitért a bíróság előtt. A többes szám nem elírás. Portik elmondása szerint két ilyen interjú volt: az Átlátszó és a Magyar Nemzet egy-egy újságírója adott be interjúkérelmet. Amelyeknek helyt is adott a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka. Portik Tamás részben elkészült interjúkról beszélt, amelyekkel kapcsolatban végül mindkét esetben elutasító döntést hoztak.

„Szemenszedett hazugság” – ezt Portik mondta beszédében arra, hogy a börtönparancsnokság indoklása szerint technikai okok miatt kellett félbeszakítani az átlátszós interjút. Mivel e cikk írója is szemtanúja volt annak, hogy a leállítás alatt semmiféle műszaki, technikai hiba nem lépett fel, tényleg nehéz lenne a hivatalos indokot komolyan venni.

Az Átlátszó esete, továbbá az azt követő nyilatkozatok, jogorvoslati eljárások megjelentek a médiában. Széles körű nyilvánosságot kapott, hogy e cikk szerzője mint az Átlátszó újságírója interjút készített Portik Tamással, amelyet a büntetés-végrehajtás megszakított, aztán a folytatást, illetve a részben már elkészült interjú közlését is megtiltották. Az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.

A Magyar Nemzetnek adott Portik-interjúról, illetve annak a börtönparancsnokság általi elutasításáról viszont csak a Portik Tamás utolsó szó jogán elmondott beszédéből értesült a nyilvánosság. Természetesen megkérdeztük erről a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP)  Arra voltunk kíváncsiak, mikor készített interjút a Magyar Nemzet újságírója Portik Tamással? Azt az interjút is félbeszakították? Vagy az elkészülhetett, csak a közlését utasította el a büntetés-végrehajtás? Mivel indokolták ezt? Mi volt az elutasító döntésük oka? Volt-e a Magyar Nemzetben való interjúközlés elutasítása miatt a fogvatartott, az interjúalany, Portik Tamás részéről jogorvoslati eljárás? Ha igen, milyen eredménnyel járt? A BVOP Kommunikációs Főosztálya viszont érdemi feleletet nem adott, csupán ennyit válaszoltak:

„Tájékoztatjuk, hogy a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, bármely fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ bűnügyi személyes adat, így a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget válaszadásra konkrét személyre, eseményre vonatkozó kérdések tekintetében.”

Az interjúról, valamint annak körülményeiről kérdéseket küldtünk a Magyar Nemzet e-mail címére, és  Néző Lászlót, a Magyar Nemzet főszerkesztőjét is megkerestük. Egyebek közt azt tudakoltuk: fordult-e az interjúkészítő, illetve a Magyar Nemzet jogorvoslati, vizsgálati kérelemmel az illetékesek felé, úgy, ahogy ezt az Átlátszó újságírója megtette a Legfőbb Ügyészségtől, az ügy kivizsgálását kérve? Miért nem jelenhetett meg a Portik Tamással készített interjú? – kérdeztük a napilap szerzőjét és vezetőjét.

Mi az oka, hogy a Magyar Nemzet – az Átlátszóval ellentétben – nem adott hírt arról, hogy a Portik Tamással készített interjúja közlését megakadályozták? – érdeklődtünk, de válasz sehonnan nem érkezett. A Magyar Nemzet az utolsó szó jogán mondott Portik-beszédnek nem is szentelt saját cikket. Az eseményről született, nevesített szerző nélküli írásuk az Index tudósításából idéz:

„Beszéde vége felé Portik egy interjút emlegetett, amelyet tavaly készített volna vele az Átlátszó, de annak lejátszását röviddel a kezdés előtt megszakították a büntetés-végrehajtási intézet munkatársai. Emiatt ismét elfogultsággal vádolta meg a bíróságot, majd Pintér Sándor belügyminisztert kezdte el emlegetni. Végül az eljárást manipuláltnak nevezte, és ismételten a leállított interjú körülményeire tért ki. Ez egy kreálmány, koholmány! Engem folyamatosan gátolnak abban, hogy be tudjam bizonyítani az ártatlanságomat. Szerintem az ítélet már előre meg van írva! – fakadt ki, majd hozzátette: szerinte Pintér Sándor adta ki az utasítást, hogy őellene folyamatosan legyen érvényben valamilyen eljárás” – szól a Magyar Nemzetnek az Indextől átvett cikke.

Amiből csak annyi maradt ki, hogy a beszédben elhangzottak szerint a Magyar Nemzet is akart interjút csinálni Portikkal, és nekik is megtiltották. Amit nyilván hozzátehettek volna az ezt ugyancsak nem említő eredeti Index-cikkhez, ha fontosnak gondolják. Kérdés, mi lehet a hallgatásuk mögött?

Papp László Tamás

Címlapfotó: Portik Tamás vádlott a Fővárosi Törvényszéken 2023. június 16-án. MTI/Illyés Tibor