A héten beszéltünk már az orosz fegyverek állapotáról, Kínáról, Iránról, mindenféléről, csak éppen az Ukrajnában zajló háborúról nem. Ami öreg hiba, most pótoljuk is az elmaradt tudósításokat, szokás szerint az ISW napi jelentése alapján, csak még annyit szeretnék elöljáróban megjegyezni – kapcsolódva korábbi írásaimhoz – hogy tegnapelőtt már az ötödik orosz olajfinomítót is sikerült működésképtelenné tenni Szentpéterváron, mára virradó éjjel pedig a biskeki (Kirgizisztán fővárosa) hőerőműben történt robbanás, és 2493 lakóépület maradt emiatt áram- és melegvíz-ellátás nélkül, tehát valóban zajlik az energiaháború. De lássuk, mit ír az ISW!

(Képünk illusztráció)

Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok átfogó stratégiát mutatott be, amelynek célja, hogy a hadszíntér egészén átvegye a kezdeményezést Ukrajnában, és azt meg is tartsa, így elősegítve az ukrán harctéri győzelmeket Oroszország létszámbeli és anyagi előnye ellenére. Zaluzsnij stratégiájának célja, hogy ellensúlyozza Ukrajna meglévő nehézségeit, és széles körű technológiai innováció és alkalmazkodás révén előnyöket szerezzen az orosz hadsereggel szemben. Az Ukrán Fegyveres Erők február 1-jén tette közzé Zaluzsnyij „A katonai műveletek korszerű kialakításáról az orosz-ukrán háborúban: a kezdeményezésért folytatott harc” című esszéjét, amelyben Zaluzsnyij azzal érvelt, hogy minden egyes háború követelményei egyediek, és ezek a követelmények speciális stratégiát kívánnak meg a győzelemhez. Zaluzsnij azonosította a „döntő feltételeket” Ukrajna számára a sikeres hadműveletek végrehajtásához, amelyek magukban foglalják az abszolút légi fölény elérését, hogy lehetővé tegyék a hatékony ukrán tüzérségi, logisztikai és felderítési tevékenységet; a kezdeményezés megragadását azáltal, hogy megakadályozzák az orosz erőket abban, hogy támadó vagy védekező műveleteket hajtsanak végre; az ukrán mobilitás növelését az orosz mobilitás korlátozása mellett; a hozzáférés biztosítását a meg nem határozott kulcsfontosságú vonalakhoz és fontos területekhez; és az orosz erők megfosztását minden lehetőségtől az elveszett pozíciók visszaszerzésére és az orosz műveleti erőfeszítések növelésére. A Zaluzsnij által kiemelt döntő feltételek ténylegesen az ukrán erők kezébe adnák az egész hadszíntérre kiterjedő kezdeményezést, és megteremtenék a feltételeket ahhoz, hogy Ukrajna műveleti szempontból jelentős védekező és támadó műveleteket hajtson végre. Zaluzsnij azzal érvelt, hogy a technológia gyors fejlődése megváltoztatja azokat az eszközöket, amelyekkel Ukrajna elérheti ezeket a „döntő feltételeket”, és hogy az ukrán erők nem használhatnak hagyományos módszereket e feltételek elérésére, tekintettel Oroszország jobb mozgósítási képességére. Zaluzsnij azzal érvelt, hogy az új technológiai eszközök, például a drónok, a pilóta nélküli rendszerek, a rendszerintegráció és más fejlett műszaki megoldások lehetővé teszik az ukrán erők számára, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával maximalizálják harci potenciáljukat, és a lehető legnagyobb kárt okozzák az orosz erőknek.

Zaluzsnij azzal érvelt, hogy az ukrán korlátok és geopolitikai kihívások arra ösztönzik Ukrajnát, hogy folytassa ezen új eszközök fejlesztését és intézményesítését. Zaluzhnyi kijelentette, hogy az Ukrajna körüli „instabil politikai helyzet” az Ukrajnának nyújtott nemzetközi katonai támogatás csökkenéséhez vezetett, hogy Oroszország valószínűleg megpróbál majd más konfliktusokat provokálni, hogy még inkább elterelje a Nyugat figyelmét Ukrajnáról, és hogy Ukrajna partnerei kimerítették rakéta- és tüzérségi lőszerkészleteiket, mivel nincsenek meg az eszközök e fegyverek gyors előállítására. Zaluzsnij azzal érvelt, hogy a nem elég hatékony szankciók lehetővé teszik, hogy Oroszország és partnerei védelmi ipari bázisai (DIB) támogassák a pozicionális kimerítési háborút, amely Oroszország számára előnyösebb Ukrajnával szemben, és hogy Oroszország jelentős előnnyel rendelkezik Ukrajnával szemben az emberi erőforrások mozgósítása terén. Zaluzsnij továbbá kiemelte az ukrán DIB bővítésére szolgáló tökéletlen ukrán szabályozási kereteket, bár az ukrán tisztviselők egyre inkább prioritásként kezelik az e probléma orvoslására irányuló erőfeszítéseket. Zaluzsnij konkrétan megállapította, hogy az ukrajnai háború bizonytalan jellege miatt Ukrajna szövetségesei számára nehéz meghatározni az Ukrajnának nyújtott specifikus biztonsági támogatási prioritásokat. Zaluzsnij kijelentette, hogy „az előny megszerzésének fő lehetősége a viszonylag olcsó, új, rendkívül hatékony és gyorsan fejlődő eszközök teljes arzenáljának irányítása”. Zaluzsnij külön kiemelte a pilóta nélküli rendszereket, mint olyan területet, ahol Ukrajna új képességeket használhat ki, mivel ezek folyamatos helyzetfelismerést biztosíthatnak, valós időben támogathatják az éjjel-nappali tüzelést és rakétacsapásokat, valós idejű hírszerzési információkat szolgáltathatnak, és pontos célzási információkat szolgáltathatnak a frontvonalon és a hátországokban végrehajtott csapásokhoz.

Zaluzsnij felszólította Ukrajnát, hogy vezessen be egy új „filozófiát” a katonai műveletek előkészítése és végrehajtása terén, amely lehetővé tenné az ukrán erők számára, hogy ezeket az új módszereket koherens módon alkalmazzák egy egységes cél érdekében. Zaluzsnij kijelentette, hogy az új technológiai eszközök bővíteni fogják az Ukrajna által a háború támogatására végezhető műveletek típusait is, amelyek magukban foglalhatják az Oroszország gazdasági potenciáljának csökkentésére irányuló műveleteket, az Oroszország teljes elszigetelésére és kimerítésére irányuló műveleteket, a robotizált kereső- és csapásmérő műveleteket, a válságövezet ellenőrzésére irányuló robotizált műveleteket, a pszichológiai műveleteket és a védekező „érintkezés nélküli” műveleteket. Zaluzsnij felszólította továbbá az ukrán hadsereget, hogy szisztematikusan haladjanak előre a különálló erővonalakon, hogy „szükséges hatásokat” generáljanak egy koherens „digitális mező” kialakításában; a rádióelektronikai (a kiber-elektromágneses tartomány) helyzet ellenőrzésében a frontvonal mentén; a támadások kombinálásában a pilóta nélküli és kibereszközökkel; és a logisztika javításában. Zaluzsnij konkrétan azt javasolta, hogy a műveletek átállítása a pilóta nélküli rendszerek integrálása érdekében lehetővé teheti az ukrán erők számára, hogy személyi állományt, fegyvereket és felszerelést takarítsanak meg, miközben hatalmas csapásokat mérnek az orosz katonai eszközökre és infrastruktúrára.

Zaluzsnij felszólította Ukrajnát, hogy vizsgálja felül a háborús erőfeszítéseit, hogy „a technológiai újjáépítés teljesen új állami rendszerét” hozza létre az új eszközök és azok működésének elsajátítására. Zaluzsnij azt szorgalmazta, hogy Ukrajna alakítsa át az állami rendszereket az ukrán kutatás, fejlesztés, tudományos támogatás, gyártás és karbantartás, a személyi állomány kiképzése és a harci tapasztalatok általánosítása, az erők alkalmazása, a rugalmas finanszírozás és a logisztika támogatása érdekében, hogy a gyorsan fejlődő technológia fejlesztése és alkalmazása prioritást élvezzen. Zaluzsnij hozzátette, hogy Ukrajna öt hónapon belül képes lenne létrehozni az általa elképzelt rendszert, megfelelő volumenű termeléssel. Zaluzsnij arra a következtetésre jutott, hogy ez az új rendszer a katonai műveletek új megközelítése mellett lehetővé teheti Ukrajna számára, hogy megállítsa Oroszország jelenlegi agresszióját és megvédje Ukrajnát a jövőben.

Az ukrán erők január 31-ről február 1-jére virradó éjszaka sikeresen elsüllyesztették az orosz Fekete-tengeri Flotta (BSF) egyik hajóját a Fekete-tengeren, a megszállt Krím közelében. Az Ukrán Katonai Hírszerzési Főigazgatóság (GUR) február 1-jén olyan felvételeket tett közzé, amelyeken ukrán tengeri drónok csapást mérnek az Ivanovec Tarantul-osztályú korvettre (41. rakétahajó-dandár) a megszállt Krímben lévő Donuzlav-tó közelében. Az ukrán haditengerészet arról számolt be, hogy az Ivanovets elsüllyesztése jelentős veszteség a BSF számára, mivel a BSF mindössze három hajóval rendelkezik az 1241.1 projekt (Tarantul) osztályból, és megjegyezte, hogy az ukrán erők korábban megrongáltak egy 1239 projekt Bora-osztályú korvettet a 41. rakétahajó-dandárban. Az ukrán haditengerészet közölte, hogy az Ivanovec általában 40 fős személyzettel rendelkezik, és a GUR szerint az orosz kutató- és mentőakciók sikertelenek voltak. Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy a BSF hajóira és infrastruktúrájára mért sikeres ukrán csapások korlátozták a BSF műveleti képességét a Fekete-tenger nyugati részén. Egy prominens Kreml-közeli orosz milblogger azt állította, hogy az ukrán erők január 31-ről február 1-jére virradó éjjel 12 nyugatról szállított SCALP vagy Storm Shadow rakétát lőttek ki a megszállt Krím ellen. A milblogger azt állította, hogy az orosz erők öt rakétát semmisítettek meg a megszállt Szevasztopolban lévő Belbek légibázis közelében, hat rakétát pedig a Jana Kapu, Hvardiske és Szevasztopoltól északnyugatra fekvő területek felett, valamint hogy egy rakéta a földbe csapódott a Belbek légibázis közelében, de nem okozott kárt. Sem ukrán, sem orosz tisztviselők nem erősítették meg ezeket az állításokat. Az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ihnat ezredes kijelentette, hogy a január 31-i ukrán csapások a Belbek légibázison „több objektumot” megrongáltak, de megjegyezte, hogy az ukrán hatóságoknak több műholdfelvételre van szükségük annak megerősítéséhez, hogy milyen objektumokat találtak el.

Az orosz milbloggerek továbbra is csalódottságuknak adtak hangot az orosz hadsereg folyamatos taktikai baklövései miatt a nyugati Donyecki Területen végrehajtott offenzív műveletek során. Több orosz milblogger január 31-én és február 1-jén bírálta az orosz katonai parancsnokságot, amiért a taktikai támadások tervezésekor nem vette figyelembe a „drón-tényezőt”, válaszul a január 30-án közzétett felvételekre, amelyeken az ukrán erők Novomihailivka közelében csapást mértek egy előrenyomuló orosz járműoszlopra és harckocsikra. Egy másik Kreml-közeli milblogger megjegyezte, hogy az ukrán aknamezők behálózzák az orosz útvonalakat, és azzal érvelt, hogy az orosz katonai parancsnokságnak a jövőben fel kell hagynia a gépesített oszlopokban történő támadásokkal, mivel folyamatosan jelentős felszerelésveszteségeket szenvednek. A milblogger azért is bírálta az orosz parancsnokságot, hogy nem szerelte fel az orosz páncélozott járműveket elektronikus hadviselési (EW) rendszerekkel az ukrán drónok elleni védekezéshez. Egy újabb orosz milblogger azt firtatta, hogy az orosz parancsnokok hogyan képesek az ukrán drónokat figyelmen

kívül hagyni a támadási tervek készítése során, és miért engedhetik meg maguknak, hogy ennyi felszerelést és embert veszítsenek, majd „teljes ostobasággal és hozzá nem értéssel" vádolta az orosz parancsnokokat.” Más orosz milbloggerek megragadták a lehetőséget, hogy kiálljanak az oroszországi drón- és EW-gyártás további hazai támogatása mellett, és hogy amellett érveljenek, hogy az orosz forrásoknak nem kellene cenzúrázniuk magukat, ha konstruktív kritikát fogalmaznak meg az orosz parancsnokok irányába. Az orosz katonai vezetés az elmúlt hónapokban aktívan cenzúrázott néhány orosz milbloggert, mert kritizálták a hadsereget, valószínűleg azért, hogy más orosz milbloggerek körében ösztönözzék és kikényszerítsék az öncenzúrát.

Az orosz milbloggerek korábban azzal érveltek, hogy az orosz erőknek javítaniuk kell a tervezésüket és koordinációjukat taktikai és műveleti szinten, hogy kitörjenek a jelenlegi pozíciós hadviselésből Ukrajnában. Az orosz hadsereg Ukrajnában bebizonyította, hogy képes sikeresen tanulni és alkalmazkodni a védelmi műveletek végrehajtása során, és korlátozott támadó alkalmazkodást mutatott a front egyes szakaszain. 2023 októberében sikertelen gépesített támadások sorozatát hajtották végre Avdiivka közelében, miután 2022 és 2023 folyamán több különböző tengelyen analóg stratégiát alkalmaztak.

Az Európai Unió egyhangúlag jóváhagyott egy pénzügyi támogatási csomagot Ukrajnának a 2024-2027 közötti időszakra. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke február 1-jén bejelentette, hogy mind a 27 uniós tagállam jóváhagyta az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd euró (kb. 54 milliárd dollár) értékű támogatási csomagot, amely 33 milliárd euró (kb. 35,8 milliárd dollár) hitelt és 17 milliárd euró (kb. 18,4 milliárd dollár) „vissza nem térítendő támogatást” tartalmaz, amely potenciálisan a befagyasztott orosz vagyonból származhat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a folyamatos uniós pénzügyi támogatás erősíteni fogja Ukrajna hosszú távú gazdasági stabilitását.

Joseph Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy az Európai Unió nem lesz képes 2024 márciusáig elküldeni az ígért egymillió tüzérségi lőszert Ukrajnának, de azt tervezi, hogy 2024 végéig teljesíti ezt az ígéretet. Borrell február 1-jén kijelentette, hogy az EU 2023 márciusa és 2024 januárja között 330 000 lőszert szállított Ukrajnának, és arra számít, hogy az EU 2024 márciusáig összesen 524 000 lőszert juttat el nekik. 2024 végéig az EU további 630 000 lövedéket tervez Ukrajnának szállítani - jelentette ki Borrell. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy az európai védelmi ipari bázis (DIB) 40 százalékkal növelte termelését egy meg nem határozott időtartam alatt, és hogy az EU tagállamai azon dolgoznak, hogy a nemzeti készletekből való merítéssel, új szerződések megkötésével vagy más megrendelések átirányításával lőszereket biztosítsanak Ukrajnának. Von der Leyen kijelentette, hogy az Európai Bizottság hamarosan új védelmi és ipari stratégiát terjeszt elő, amely nagyobb koherenciát és koordinációt teremt az egész EU-ban a tervezéstől a beszerzésig. Az Ukrán Katonai Főhadiszállás (GUR) vezetője, Kyrylo Budanov altábornagy a CNN-nek adott interjújában kijelentette, hogy a lőszerek „az egyik legmeghatározóbb tényezőt” jelentik a háborúban, és hogy azok mennyisége fontosabb, mint a minősége.

Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető január 31-től újabb gyermekét nevezte ki a csecsen kormányban betöltött vezető pozícióba. Kadirov a csecsen köztársasági vezető adminisztrációjának első helyettes vezetőjévé nevezte ki 24 éves lányát, Khadizhat Kadirovot, aki korábban a Groznij városi óvodai nevelési főosztályt vezette. Kadirov korábban hasonlóan magas beosztásba nevezte ki most 26 éves lányát, Aishat Kadirovot és 17 éves fiát, Adam Kadirovot.

Az ISW a jövőbeli ukrán lépésekkel kapcsolatos spekulációkat elutasító politikájának megfelelően nem foglalkozik az ukrán parancsnoki struktúrában bekövetkező lehetséges változásokkal kapcsolatos kiszivárogtatásokról szóló jelentésekkel. Az ISW továbbra is beszámol az ukrán kormánytisztviselők és szervezetek hivatalos nyilatkozatairól, amint azok elhangzanak.

A legfontosabb hírek röviden:

- Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok átfogó stratégiát mutatott be az ukrán hadszíntér egészére kiterjedő kezdeményezés megragadására és megtartására, hogy megkönnyítse az ukrán harctéri győzelmeket Oroszország számbeli előnye ellenére a haderő és a hadianyag tekintetében. Zaluzsnij stratégiájának célja, hogy ellensúlyozza Ukrajna meglévő nehézségeit, és széles körű technológiai innováció és alkalmazkodás révén előnyöket szerezzen az orosz hadsereggel szemben.
- Az ukrán erők január 31-ről február 1-jére virradó éjszaka sikeresen elsüllyesztetták az orosz Fekete-tengeri Flotta (BSF) egyik hajóját a Fekete-tengeren, a megszállt Krím közelében.
- Az orosz milbloggerek továbbra is csalódottságuknak adtak hangot az orosz erők folyamatos taktikai baklövései miatt a nyugati Donyecki területen folytatott offenzív műveletek során.
- Az Európai Unió (EU) egyhangúlag jóváhagyta az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatási csomagot a 2024-2027-es időszakra.
- Joseph Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy az Európai Unió (EU) nem tudja 2024 márciusáig elküldeni az ígért egymillió lövedéket Ukrajnának, de azt tervezi, hogy 2024 végéig teljesíti ezt az ígéretet.
- Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető január 31-i hatállyal újabb gyermekét nevezte ki vezető beosztásba a csecsen kormányban.
- Az orosz erők a közelmúltban megerősített előrenyomulást hajtottak végre Kupjanszk, Avdiivka és Donyeck város közelében a folyamatos pozícióharcok közepette a teljes érintkezési vonal mentén február 1-jén.
- A török bankok a jelentések szerint megkezdték az orosz vállalatok számláinak zárolását az amerikai másodlagos szankciók fenyegetése miatt.
- Vlagyimir Putyin orosz elnök részletezte azokat az orosz terveket, amelyek szerint a következő hat évben Ukrajna megszállt területeit Oroszországba integrálják.

Összegezve: túl jól egyik fél sem áll, de az Ivanovec elvesztése nagyon nagy csapás az orosz fekete-tengeri flottának, és az energiaháborúban is vesztésre áll Oroszország. Az igazi, döntő csapás azonban az lenne az orosz fegyveres erőkre, ha Ukrajna világelsőként felállítaná a drónrajokat, mint fegyvernemet, és be is vetné őket. A „drónraj” (amire Zaluzsnij utalhatott) nem csak annyit jelent, hogy „felküldünk sok drónt”, hanem százas nagyságrendben rajzanak benne a drónok, és egy, a hírszerzési adatokról folyamatosan értesülő mesterséges intelligencia irányítja őket. A drónraj lesz a jövő fegyverneme, és már csak a Zaluzsnij és Zelenszkij közti vélt vagy valós nézeteltérésen múlik, Ukrajna megpróbálkozik-e a bevezetésével.

Ha igen, az forradalmat jelent a haditechnikában, de a taktikában és stratégiában is. Legalább akkorát, mint a harci repülés feltalálása.

Szele Tamás