Meghalt Vitézy László

Vitézy László rendező
Vágólapra másolva!
Nyolcvanhárom éves korában pénteken hajnalban meghalt Vitézy László Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, érdemes és kiváló művész.
Vágólapra másolva!

A műfajteremtő, több rangos dokumentumfilmet, játékfilmet jegyző művész halálhírét fia, Vitézy Dávid közölte Facebook-oldalán.

Élete

Vitézy László 1940. május 17-én született Budapesten. Családját a kommunizmus alatt osztályidegennek minősítették, vagyonát elvették.

1959-től 1961-ig a Budapest Filmstúdió világosítója, 1963 és 1969 között a Mafilm segédoperatőre volt, 1972-ben egy magyar hajón bejárta a világot. 1973-ban szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező-operatőr szakán.

1979-ig a Balázs Béla Stúdió (BBS) vezetőségi tagja, két évig titkára, a Híradó- és Dokumentumfilm-stúdió rövidfilmrendezője, 1981-ben a Társulás Stúdió alapító játékfilmrendezője, oktatófilm-operatőre, a Magyar Televízió szerkesztőség-rendezője volt, majd a Profilm vezetője lett. 1988-ban a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet egyik alapítója, 1990 és 1993 között a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivője volt.

Az 1970-es, 1980-as években a Budapesti Iskola rendezői csoporttal a filmgyárat megújítva, új műfajokat megteremtve, egyszerű dokumentarista és játékfilmes eszközökkel készített filmeket a magyar szocializmus valóságáról. A

kommunizmust a saját bőrén is megtapasztaló filmrendező számos alkotásában aprólékosan és könyörtelenül megmutatta a valóságot: a játszmákat, a kiégéseket, a megoldatlan és megoldhatatlan sorsokat.

Forgatott tévéfilmeket, dokumentumfilmeket, az 1979-ben készült Békeidő, amely egy elnéptelenedő falu termelőszövetkezeti elnökének küzdelméről szólt a hatalmát védő felső vezetéssel szemben, a kádárizmus éles kritikáját adta és a cenzúrán átcsúszva másfél millió emberhez jutott el.

Vitézy László rendező fotó: Talán Csaba

Azt vallotta:

Olyan filmeket forgatott, mint a Leleplezés (1979), a Vörös föld (1982), a Reformgondolatok (1984), az Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1987), Az Illés-sztori (2000), A Hortobágy legendája (2007). A 2010-es években filmre vitte Móricz Zsigmond Égi madár, Pillangó, A galamb papné című műveit, Sinka István életén alapul A fekete bojtár, ezt követte az A színésznő (2017) és Az énekesnő (2022).

2022-ben Medgyessy Éva tollából Kamerapárbaj címmel jelent meg életművét áttekintő kötet.

Gyermekei: Vitézy Zsófia újságíró, diplomata, Vitézy Péter és Vitézy Dávid közgazdász, közlekedési városmobilitási szakértő.

Nyolcvanhároméves korában 2024. február 2-án hajnalban meghalt Vitézy László Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, érdemes és kiváló művész Forrás: MTI/Mészáros János

A műfajteremtő, több rangos dokumentumfilmet, játékfilmet jegyző művész pályafutása elismeréseként

  • 1980-ban megkapta a mannheimi filmfesztivál nagydíját,
  • 1983-ban a Magyar Filmszemle díját,
  • 2018-ban a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál legjobb televíziós film rendezőnek járó díját,
  • 2023-ban Az énekesnő című alkotása kapta a legjobb tévéfilmnek járó díjat a Magyar Mozgókép Fesztiválon.

1980-ban Balázs Béla-díjat, 1987-ben SZOT-díjat vehetett át, 2014-ben érdemes művész, 2020-ban kiváló művész címmel, 2021-ben a közmédia Sára-Csoóri Életműdíjával tüntették ki.

2023-ban kapta meg a Kossuth-díjat Magyarország számára kivételesen értékes és az egyetemes filmművészetet is gazdagító művészi pályafutása, a Budapesti Iskola ikonikus alakjaként a szocializmus tabutémáit szociografikus alaposságra építő kifinomult művészi igénnyel megjelenítő alkotásai, a magyar irodalom klasszikus műveit méltó módon adaptáló rendezései elismeréseként.

Vitézy Lászlóval egy éve készített interjút az Origo.