A mai hírösszefoglaló előtt – mely természetesen a közel-keleti helyzetről szól majd, szokás szerint az ISW-CTP napi jelentése alapján, engedtessék meg nekem, szerény krónikásnak néhány szó. Megértem, különösen a közel-keleti harcokkal kapcsolatban, hogy sokakban keltenek erős érzelmeket a hírek, éspedig mindkét oldal szimpatizánsai körében (de jó lenne, ha csak két oldal volna...)

(Képünk illlusztráció)

Azonban azt, ami most folyik a magyar közönség körében, nem hagyhatom szó nélkül. Indulatok tombolnak, a szimpatizánsok kommentjeikből ítélve nem riadnának vissza attól sem, hogy megvívják egymás között ezt a háborút ahelyett, hogy nagyon szépen megköszönnék a Mindenhatónak, hogy békében élhetnek, ha nagy gazdagságban vagy nyugalomban nem is. Már az ukrajnai invázió idején megfigyelhető volt ez a jelenség, most még pregnánsabb: ráadásul rendszerint olyan „hírek” kapcsán törnek ki a csetepaték, amiket, ha más harctérről érkeznének, senki el nem hinne. Ebben az esetben viszont azt mondja az elkötelezett kommentelő, hogy „ha nem hiszed, neked nincs is szíved” – és ő maga is szívtelenül viselkedik a szkeptikusokkal szemben. Nem kardiológiai kérdés ez, hanem ténykérdés. Eg y hír ugyanis vagy igaz, vagy sem. Naponta olvasom a világ összes hadijelentését, több nyelven, ha én nem találom a nyomát mondjuk egy mészárlásnak, akkor a helyszíni tudósítók és a harcoló felek tisztikara sem találja, következésképpen a hír nem igaz.

De ki lenne hajlandó beismerni, hogy az a csapat, aminek ő drukkol, hazudott? Senki, inkább beleáll az eddig csak tévedésben tartott kommentelő a verbális intifádába, ami egyre fokozódik, egyre inkább elfajul, az a csoda, hogy még a bicskák nem kerültek elő, bár online nehéz késelni. Igaz, a magyar kommentelő leleményes, megtalálja a módját annak is előbb-utóbb. Mindenesetre felhívnám a figyelmet néhány dologra.

1. Minél erősebb érzelmeket kelt egy „hír”, annál kevésbé valószínű, hogy igaz. Az álhíreket jól képzett ügynökök koholják, akik pont arra törekszenek, hogy felháborodást keltsenek.

2. A hír igazságtartalma független attól, hogy nekünk mi a véleményünk az ügyben. A „ha nekem nem tetszik, nem hiszem el, ha meg tetszik, még terjesztem is” mentalitás a Káosz melegágya, ettől terjed a maszlag.

3. Válasszuk külön: a hír és a vélemény nem azonos. A hírt nem azért közli az újságíró, mert egyetért vele, hanem azért, mert igaz és talán fontos is. Mindenkinek lehet véleménye, sőt, közölheti is, de az egy külön sajtóműfaj. A hír az ellenőrzött tényekre szorítkozik, a hír magyarázata már más kérdés, az tartalmazhat véleményt.

4. Ne harapdáljuk egymás torkát tőlünk távoli események miatt, nem Parlament ez, hanem online felület.

Miután ezeket tisztáztuk és a fotelharcosok vagy lehiggadtak, vagy eltávoztak körünkből más, zöldebb mezőkön vagdalkozni, lássuk a valódi híreket.

A legfontosabb hírek röviden:

Irak: Az Egyesült Államok és az iraki szövetségi kormány hamarosan tárgyalásokat kezd Irak jelenlegi biztonsági megállapodásáról az Egyesült Államok vezette koalíciós erőkkel, ami az amerikai erők Irakból való kivonulásával járhat. Az Irán által támogatott iraki szereplők méltatták az amerikai és iraki döntést arról, hogy tárgyalásokat kezdenek az Egyesült Államok vezette koalíciós erők iraki státuszáról.
Jemen: Abdulmalik al-Houthi, a houthik legfőbb vezetője tévesen azt állította, hogy a Vörös-tengeren a tengeri forgalom ellen intézett houthi támadások nem befolyásolták jelentősen a tengeri kereskedelmet. Abdulmalik külön megismételte a houthik hamis narratíváját, miszerint a hajózás elleni támadások csak az Izraelhez kötődő hajókat célozták, továbbá azt állította, hogy a houthik közel 5000, nem Izraelhez kötődő hajónak engedélyezték a szabad közlekedést a Vörös-tengeren.
A Gázai Övezet északi része: Az izraeli erők folytatták a palesztin fegyveresek elleni támadásokat az övezet északi részén. A CTP-ISW korábban úgy értékelte, hogy a Hamász és más palesztin milíciák újra beszivárognak olyan területekre, amelyeket az izraeli erők korábban megtisztítottak.
A Gázai Övezet középső része: A palesztin Iszlám Dzsihád és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért együttes támadást hajtott végre egy izraeli utánpótlási vonal ellen. Az akció a harmadik bejelentett, izraeli utánpótlási vonalakat célzó, közvetett tűzzel végrehajtott támadás az elmúlt napokban.
A Gázai Övezet déli része: Az izraeli erők folytatták a tisztogató műveleteket Khan Júniszban. A palesztin fegyveresek ezzel szemben folytatták az izraeli tisztogatási műveletek elleni tudatos védekezést Khan Júnisz nyugati és déli részén.
Politikai tárgyalások: Bill Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a következő napokban találkozik a katari miniszterelnökkel, valamint az egyiptomi és az izraeli hírszerzés vezetőivel, hogy egyezséget kössenek a túszok szabadon bocsátásáról és a Gázai Övezetben folyó harcok szüneteltetéséről.
Ciszjordánia: Az izraeli erők négy alkalommal csaptak össze palesztin fegyveresekkel Ciszjordánia északi részén, elsősorban Dzsenin és Tubász környékén.
Dél-Libanon és a Golán-fennsík: Az Irán által támogatott milíciák, köztük a libanoni Hezbollah négy támadást intéztek Dél-Libanonból Észak-Izrael ellen.
Irán: A Wall Street Journal arról számolt be, hogy az Egyesült Államok titokban figyelmeztette Iránt, hogy az Iszlám Állam a január 3-i kermani terrortámadás végrehajtására készül.

Az Egyesült Államok és az iraki szövetségi kormány hamarosan tárgyalásokat kezd Irak jelenlegi biztonsági megállapodásairól az Egyesült Államok vezette koalíciós erőkkel, ami az amerikai erők Irakból való kivonulásával járhat. Az Egyesült Államok vezette koalíciós erők az iraki szövetségi kormány meghívására 2014 óta állomásoznak Irakban az Iszlám Állam ellen Irakban és Szíriában (ISIS) vívott harc céljából. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter január 25-én bejelentette, hogy az amerikai és az iraki szövetségi kormány tisztviselőiből álló amerikai-iraki katonai felsőbb bizottság (HMC) hamarosan „munkacsoporti üléseket” tart, hogy értékelje az Egyesült Államok vezette globális koalíció ISIS legyőzésére irányuló küldetésének helyzetét. Meg nem nevezett források azt mondták a nyugati médiának, hogy az Egyesült Államok elengedett egy olyan feltételt, amely szerint az Irán által támogatott iraki milíciáknak fel kell hagyniuk az Irakban állomásozó amerikai erők elleni támadásokkal, mielőtt a tárgyalások megkezdődnének. Austin elmondta, hogy az amerikai védelmi szakemberek tanácsot fognak adni a HMC-nek „az ISIS által jelentett fenyegetésről, a műveleti és környezeti követelményekről, valamint az Iraki Biztonsági Erők (ISF) képességeinek színvonaláról.” Austin hozzátette, hogy a HMC ülései „lehetővé teszik az átmenetet egy tartós kétoldalú biztonsági együttműködésre az Egyesült Államok és Irak között.” Ez a kijelentés összhangban van Mohammad Shia al Sudani kormánytisztviselőinek korábbi kijelentéseivel, miszerint az iraki szövetségi kormány „kétoldalú kapcsolatok” kialakítására törekszik az Egyesült Államokkal és a nemzetközi koalíció országaival.

Az iraki külügyminisztérium január 25-én megerősítette, hogy a közeljövőben megkezdődnek a tárgyalások az Egyesült Államok vezette koalíciós erők iraki jelenlétéről. A minisztérium bejelentette, hogy a HMC-találkozók célja „a nemzetközi koalíciós tanácsadók tevékenységének fokozatos és tudatos csökkentése iraki területen” és „a koalíció ISIS elleni katonai missziójának befejezése”. A minisztérium emellett támogatását fejezte ki a koalíciós országokkal való átfogó kapcsolatok kiépítése mellett.

Az Irakban lévő amerikai erők és katonai infrastruktúrájuk kritikus logisztikai támogatást nyújtanak, ami lehetővé teszi az amerikai erők szíriai jelenlétét. A CTP-ISW továbbra is úgy értékeli, hogy az Egyesült Államok és szíriai partnerei sikeresen megfékezték, de le nem győzték az ISIS-t, és az USA szíriai kivonulása nagy valószínűséggel az ISIS gyors újjáéledését okozná Szíriában 12-24 hónapon belül. Az újjáéledő ISIS ezután képes lenne Irakot fenyegetni. Az ISF-nek még mindig jelentős hiányosságokkal kell szembenéznie a tűztámogatás, a hírszerzés és a logisztika terén, ami akadályozza, hogy egyedül legyőzze ezt az ellenfelet.

Az Irán által támogatott iraki szereplők dicsérték az amerikai és iraki döntést, vagyis azt, hogy tárgyalásokat kezdenek az Egyesült Államok vezette koalíciós erők iraki státuszáról. A Shia Coordination Framework - az Irán által támogatott politikai pártok laza koalíciója - január 25-én nyilatkozatot adott ki, amelyben dicsérte a Sudani-kormányzat erőfeszítéseit Irak és az USA vezette globális koalíció kapcsolatának "átrajzolására". Ez a nyilatkozat összhangban van a CTP-ISW azon értékelésével, hogy az Irán által támogatott iraki tényezők az elmúlt hónapokban katonai és politikai nyomást gyakoroltak az amerikai erők Irakból való kiűzése céljából. A keret támogatta „az átfogó kétoldalú kapcsolatokra való áttérést a koalíciós országokkal politikai, gazdasági, kulturális, biztonsági és katonai téren”, bár nem világos, hogy osztja-e a kétoldalú kapcsolatok Sudani-féle értelmezését. A CTP-ISW korábban úgy értékelte, hogy Sudani megpróbál bizonyos mértékű amerikai jelenlétet fenntartani Irakban, és hogy megközelítése ellentétes az Irán által támogatott iraki szereplők maximalista követeléseivel, miszerint azonnal vonják ki az összes amerikai erőt Irakból.

Az Irán által támogatott iraki milíciák és politikai csoportok valószínűleg Irán és az úgynevezett „Ellenállás tengelye” győzelmeként értékelnék az USA Irakból való távozását. Egy iraki parlamenti képviselő, Musztafa Szanad, aki az Irán által támogatott iraki Kataib Hezbollah milíciához kötődik, január 25-én azt állította, hogy az USA vezette koalíciós erők „fegyverek célkeresztjében fogják elhagyni Irakot.” Az Irán által támogatott iraki milíciák az Izrael-Hamász háború kezdete óta több mint 150 alkalommal támadták meg az USA iraki és szíriai állásait, az Egyesült Államokra hárítva a felelősséget Izrael támogatásáért, és hogy erodálják a Közel-Keleten fenntartott katonai jelenlétre való hajlandóságot. Szanad nyilatkozata rávilágít Irán és az Ellenállás Tengelye vezetőinek azon elméletére, hogy a viszonylag alacsony szintű militáns nyomás fokozatosan csökkenteni fogja az amerikai politikai berendezkedés hajlandóságát a közel-keleti szerepvállalások fenntartására.

Abdulmalik al Houthi legfőbb houthi vezető tévesen azt állította, hogy a Vörös-tengeren a tengeri forgalom ellen intézett houthi támadások nem befolyásolták jelentősen a tengeri kereskedelmet. Abdulmalik ezt a kijelentést egy január 25-i beszédében tette, amelyben bírálta a houthi katonai célpontokat célzó közelmúltbeli amerikai csapásokat. A houthi támadásokra válaszul a nagy hajózási társaságok átirányították tevékenységüket a Vörös-tengerről, ami megzavarta az ellátási láncokat és magasabb inflációs rátákat eredményezett. 2024. január elején a Szuezi-csatornán keresztül a tengeri forgalom 30 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A Reuters január 11-én arról számolt be, hogy a houthi támadások miatt 2023 és 2024 között 40 százalékkal csökkentek a Szuezi-csatornából származó dollárbevételek. 2023 és 2024 között a globális kereskedelem mintegy 10-12 százaléka halad át a Szuezi-csatornán, ami nagyjából nyolcmilliárd dolláros bevételt eredményez. Abdulmalik azt állította, hogy a houthik eddig 200 drónt és 50 rakétát használtak a hajók elleni támadási hadjáratukban, ami, ha igaz, azt mutatja, hogy a houthiknak viszonylag keveset kellett költeniük a nemzetközi kereskedelem egyik fő útvonalának megzavarására.

Abdulmalik külön megismételte a houthik hamis narratíváját, miszerint a hajózás elleni támadások csak Izraelhez kötődő hajókat céloztak, továbbá azt állította, hogy a houthik a támadó hadjáratuk kezdete óta csaknem 5000, Izraelhez nem kötődő hajónak engedélyezték a szabad közlekedést a Vörös-tengeren. A houthik többször is célba vették az Izraelhez nyilvánvalóan nem kötődő kereskedelmi hajókat, amint arról a CTP-ISW folyamatosan beszámolt.

Gázai Övezet

Az Ellenállás Tengelyének hadműveleti céljai:

- Az izraeli politikai vezetés és közvélemény akaratának meggyengítése egy nagyobb szárazföldi művelet elindításával és fenntartásával kapcsolatban a Gázai Övezetben.
- Az IDF anyagi és morális helyzetének rombolása a Gázai Övezet körül.

Január 25-én több palesztin milícia támadta meg az izraeli erőket a Gázai Övezet északi részén. A Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) rakétákat lőtt ki az izraeli gyalogságra Beit Hanuntól északnyugatra. A milícia korábban, január 15-én Beit Hanounból rakétát lőtt ki Dél-Izrael felé is.Mindettől függetlenül a Hamász és a Palesztin Mudzsahedin Mozgalom, amely a Hamásszal szövetséges palesztin frakció, és amely szoros

kapcsolatot ápol Iránnal, rakétákat lőtt ki izraeli erők egy csoportjára egy együttes támadásban Gázavárostól északnyugatra. A Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP), amely a Hamásszal harcoló szekuláris palesztin frakció, izraeli erőket támadott aknavetővel Dzsabalja keleti részén. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) 5. dandárja (a 143. hadosztályhoz rendelve) meg nem határozott számú palesztin fegyverest ölt meg és fegyvereket talált a Gázai Övezet északi részén.

A PIJ és a PFLP együttes támadást hajtott végre egy izraeli utánpótlási vonal ellen a Gázai Övezet központi részén január 25-én. A PIJ művelete a harmadik közvetett tűzzel végrehajtott támadás, amelyet a csoport az elmúlt napokban izraeli utánpótlási vonalak ellen követett el. Az IDF Yiftach dandár (a 99. hadosztályhoz rendelve) több épületet is lerohant a Gázai Övezet középső részén. Az izraeli erők palesztin fegyvereseket azonosítottak egy épületben a területen, és helikopterről indított csapást irányítottak ellene. Az IDF Yiftach dandár (a 99. hadosztályhoz rendelve) több épületet is lerohant a körzetben.

A palesztin fegyveresek január 25-én folytatták az izraeli tisztogató műveletek elleni védekezést Khan Júnisz nyugati és déli részén. A Hamász katonai szárnya rakétagránátokat (RPG) lőtt ki két izraeli harckocsira Khan Júnisz városától nyugatra. A PIJ katonai szárnya kézifegyvereket és aknavetőket, valamint RPG-ket vetett be az izraeli páncélosok és gyalogság ellen Khan Júnisz nyugati és déli részén. A Palesztina Felszabadításáért Demokratikus Front (DFLP) katonai szárnya, amely a háborúban a Hamásszal szövetséges baloldali palesztin milícia, összecsapott az IDF-fel Khan Júnisz nyugati részén. Az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai – a Fatah önjelölt militáns szárnya – kézifegyverekből nyitott tüzet az IDF-re Khan Júnisz város nyugati részén.

Az IDF január 25-én folytatta a tisztogató műveleteket Khan Júniszban. Az IDF 89. kommandódandárja (a 98. hadosztályhoz rendelve) több rajtaütést hajtott végre a városban. Az IDF Egoz egysége kilőtt egy Iron Sting precíziós aknavetőt, és megölt három ellenséges fegyverest. Az Egoz egység négy milicistát likvidált a Khan Júniszban egy épületben történt összecsapások során. Az IDF szerint az Egoz egység az alagutakból kilépő palesztin harcosok célba vételére alkalmazta a mesterlövész módszereket. A Maglan egység (a 98. hadosztályhoz rendelve) rajtaütött a PIJ információs egységének egyik parancsnokának katonai főhadiszállásán. A Maglan egység rajtaütött a Hamász katonai főhadiszállásán is, ahol katonai felszerelést és fegyvereket talált. Az IDF ejtőernyősei kiterjesztették a rajtaütéseket és több fegyverest likvidáltak Khan Júnisz al Amal negyedében. Az ejtőernyősök légicsapást intéztek négy, a térségben lévő IDF-katonákhoz közeledő fegyveres ellen.[38] Az ejtőernyősök légicsapást intéztek négy, az IDF katonáit megközelítő fegyveres ellen. Egy palesztin újságíró felvételeket tett közzé arról, hogy az újságíró szerint az IDF Givati dandárja (a 162. hadosztályhoz rendelve) épületeket rombol le Khan Júniszban.

Bill Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója a következő napokban találkozik a katari miniszterelnökkel, valamint az egyiptomi és az izraeli hírszerzés vezetőivel, hogy közvetítsen egy megállapodást a túszok szabadon bocsátásáról és a Gázai Övezetben folyó harcok szüneteltetéséről. Egy meg nem nevezett magas rangú izraeli tisztviselő az Axiosnak azt mondta, hogy Burns találkozója kulcsfontosságú ahhoz, hogy áttörést érjenek el a tárgyalásokon egy új megállapodásról, amely magában foglalná a harcok két hónapos szüneteltetését, cserébe azért, hogy a Hamász szabadon engedi az összes izraeli túszt a Gázai Övezetben. Egy másik magas rangú izraeli tisztviselő szerint a Hamásznak el kell ismernie, hogy Izrael nem fog beleegyezni a háború befejezésébe vagy a Hamász által kívánt számú palesztin fogoly szabadon bocsátásába az alku részeként. Az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar az elmúlt napokban új diplomáciai lépéseket szorgalmazott az izraeli-Hamász háború befejezésére.

Izrael január 21-én két hónapos szünetet javasolt a harcokban, cserébe azért, hogy a Hamász szabadon engedje a Gázai Övezetben maradt túszokat. A Hamász állítólag elutasította az izraeli javaslatot, valószínűleg azért, mert az nem tartalmazott olyan intézkedéseket, amelyekkel véget lehetne vetni a Hamász megsemmisítésére irányuló izraeli terveknek. A Wall Street Journal szerint Egyiptom szintén elutasította a javaslatot, mert az nem tartalmazott megállapodást a háború befejezéséről.

Ciszjordánia

Az Ellenállás Tengelyének hadműveleti célkitűzései:

- Az IDF eszközeinek és erőforrásainak Ciszjordánia felé vonzása és ott történő rögzítése.

Az izraeli erők január 25-én négy alkalommal csaptak össze palesztin fegyveresekkel Ciszjordánia északi részén. Az izraeli csapatok műveleteket hajtottak végre Dzsenin kormányzóság környékén, és a közútba rejtett improvizált robbanószerkezeteket (IED) azonosítottak a dzsenini menekülttáborban. A PIJ harcosai felrobbantottak egy IED-t, amely egy izraeli páncélozott jármű alatt robbant a táborban. A PIJ állítása szerint megrongálta a járművet, és megsebesítette a benne lévő izraeli katonákat. Az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai, a Fatah önjelölt militáns szárnya azt állította, hogy Dzsenín városában robbanóanyaggal támadtak és kézifegyverekkel lőttek az izraeli alakulatokra. Az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai olyan felvételeket is közzétett, amelyeken palesztin milicisták izraeli erőket támadnak a tubasi Tayasir ellenőrzőpontnál. Az izraeli haderő Bir al Basha-ban lelőtt egy palesztin fegyverest, aki tüzet nyitott rájuk. A Hamász később azt állította, hogy a palesztin támadó a Hamász tagja volt.

Dél-Libanon és a Golán-fennsík

Az Ellenállás Tengelyének hadműveleti célkitűzései:

- Az IDF eszközeinek és erőforrásainak Észak-Izrael felé vonzása és ott rögzítése.
- Az Észak-Izraelbe irányuló egymást követő hadjáratok feltételeinek megteremtése

Az Irán által támogatott milíciák, köztük a libanoni Hezbollah, január 25-én négy támadást hajtottak végre Dél-Libanonból Észak-Izraelbe. A Hezbollah két támadó drónt indított az izraeli Vaskupola légvédelmi ütegei ellen Kfar Blumban. A Hezbollah csak egyetlen másik, Vaskupola-ütegek elleni támadást vállalt magára az Izrael-Hamász háború alatt. A Hezbollah dróntámadásai Izraelbe viszonylag ritkák, mivel a csoport gyakrabban használ páncéltörő lőszert az izraeli célpontok elleni rendszeres támadásai során.

Az IDF légierő csapást mért a Hezbollah katonai kifutópályájára 10 mérföldre az izraeli-libanoni határtól, nem sokkal azután, hogy a Hezbollah dróntámadást hajtott végre Izraelben. Az IDF szerint a Hezbollah légi egysége a kifutópályát és annak létesítményeit használja Izrael elleni támadások végrehajtására. Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter 2023 szeptemberében nyilvánosságra hozta az izraeli hírszerzési adatokat, amelyek bizonyították az IRGC (az iráni Forradalmi Gárda) szerepét a kifutópálya építésében.

Irán és az Ellenállás tengelye

Az Ellenállás Tengelyének hadműveleti célkitűzései:

- Irán és az Ellenállás Tengelye képességének és hajlandóságának bemutatása, hogy több fronton eszkalálódjon az Egyesült Államok és Izrael ellen.
- A regionális háború több fronton történő megvívásához szükséges feltételek megteremtése.

Az Irán által támogatott iraki Kataib Hezbollah milícia a január 23-i, a Kataib Hezbollah három létesítményét célzó amerikai légicsapásokra válaszul a milícia támadásainak kiterjesztésére szólított fel, hogy azok átterjedjenek további iraki és közel-keleti amerikai érdekeltségekre is. Az Egyesült Államok a légicsapásokat a Kataib Hezbollah ballisztikus rakéta- és rakétatámadására válaszul hajtotta végre, amely az Ain al-Aszad légibázist célozta meg, és amelynek következtében négy amerikai alkalmazott szenvedett agyi traumát. A Kataib Hezbollah része az Iraki Iszlám Ellenállásnak – az Irán által támogatott iraki milíciák koalíciójának –, amely az Izrael-Hamász háború kezdete óta több mint 150 támadást hajtott végre az amerikai erők ellen Irakban és Szíriában.

Az Iszlám Ellenállás Irakban január 24-én és 25-én négy támadást vállalt magára, amelyek amerikai állások ellen irányultak Irakban és Szíriában. Az Iraki Iszlám Ellenállás vállalta, hogy január 24-én támadásokat intézett amerikai erők ellen az amerikai Conoco Mission Support Site északkelet-szíriai telephelyén, az iraki Erbil tartományban lévő Erbil nemzetközi repülőtéren és az iraki Anbar tartományban lévő Ain al Asad légibázison. A csoport nem részletezte, hogy milyen lőszert használt ezekben a támadásokban. Az Iraki Iszlám Ellenállás külön vállalta, hogy január 25-én dróntámadást intézett amerikai erők ellen az erbíli nemzetközi repülőtéren.

Az Iraki Iszlám Ellenállás szintén azt állította, hogy január 25-én dróntámadást hajtott végre a Tel-Avivtól délre fekvő izraeli Ashdod kikötője ellen. A csoport január 23-án vette célba először Ashdodot.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság január 25-én négy houthi tisztségviselőt szankcionált. Az amerikai pénzügyminisztérium külföldi eszközök ellenőrzésével foglalkozó hivatala (OFAC) közölte, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azért jelölte ki ezeket a személyeket, mert támogatták a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen irányuló közelmúltbeli houthi támadásokat. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a következő személyeket jelölte meg:

Mohamed al Atifi houthi „védelmi miniszter”.
Muhammad Fadl Abd al Nabi, a Houthi „tengeri erők parancsnoka”.
Muhammad Ali al Qadiri, a Houthi „parti védelmi erők vezetője” és „tengerészeti főiskola igazgatója”.
A houthik „beszerzési igazgatója” Mohammad Ahmad al Talibi

Az OFAC megjegyezte, hogy Talibi együttműködik az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtesttel (IRGC) az Irán által biztosított drónok, rakéták és más fegyveralkatrészek Jemenbe csempészése érdekében.

Az amerikai Semafor január 15-én jelentette, hogy az IRGC Quds Erők felügyelték azoknak a drónoknak és rakétáknak a Jemenbe szállítását, amelyeket a houthik a Vörös-tengeren a tengeri hajózás ellen irányuló támadásaik során használtak. A Semafor arról is beszámolt, hogy az IRGC Quds Erők drón- és rakétaoperátorokat és kiképzőket, valamint hírszerzőket vezényeltek a houthik által ellenőrzött Jemenbe, hogy irányítsák a houthik drón- és rakétatámadásait, és taktikai hírszerzési támogatást nyújtsanak nekik. A Daily Telegraph című brit lap január 10-én arról számolt be, hogy az IRGC a houthik támadásait megelőzően egy 200 fős houthi csoportot képzett ki a Khamenei Tengerészeti Tudományos és Technológiai Akadémián Észak-Iránban.

A Wall Street Journal (WSJ) arról számolt be, hogy az Egyesült Államok titokban figyelmeztette Iránt, hogy az Iszlám Állam a január 3-i kermani terrortámadás végrehajtására készül, és a WSJ szerint az Egyesült Államok a támadást megelőzően akcióképes hírszerzési információkat adott át Teheránnak. Névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint a helyszínnel és az időponttal kapcsolatos információk elég pontosak voltak ahhoz, hogy a rezsim megakadályozhassa a támadást. Az Iszlám Állam legalább 94 embert ölt meg a kermani támadásban.

Ebrahim Raisi iráni elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök közös nyilatkozatot adott ki az izraeli-Hamász háborúról és az iráni-török kapcsolatokról Raisi január 25-i ankarai látogatása után. A közös nyilatkozat elítélte Izrael Gázai Övezetben végrehajtott akcióit. A nyilatkozat megjegyezte, hogy „határozott intézkedésekre” van szükség ezek leállítása érdekében. Raisi és Erdogan kifejezte azon óhaját, hogy közelebbről meg nem nevezett „illetékes bíróságok” állítsák bíróság elé az izraeli katonai és politikai vezetőket. A két vezető továbbá kifejezte Irán és Törökország készségét a terrorizmus elleni közös küzdelemre.

Ebrahim Raisi iráni elnök január 25-én Ali Lamine Zeine nigériai miniszterelnökkel tárgyalt az Izrael-Hamász háborúról. Raisi elítélte a Gázai Övezetben bekövetkezett humanitárius katasztrófát.

Hoszein Amir Abdollahian iráni külügyminiszter január 25-én sajtótájékoztatón azzal fenyegetőzött, hogy minden ország, amely normalizálja kapcsolatait Izraellel, „súlyos árat” fog fizetni január 25-én. Abdollahian egy riporter kérdésére válaszolt, aki azt kérdezte, hogy Irán támogatja-e az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok normalizálását. Irán és Szaúd-Arábia 2023 márciusában vette fel újra a diplomáciai kapcsolatokat.

Az iráni külügyminiszter-helyettes január 24-én a norvég külügyminiszter-helyettessel tárgyalt az Izrael és a Hamász közötti háborúról. Az iráni külügyminiszter-helyettes elítélte a háborút, és azonnali tűzszünetre szólított fel. A találkozón részt vett Norvégia jemeni és közel-keleti különmegbízottja is.

Az iráni külügyminisztérium főtanácsadója január 25-én Kazahsztánban, az asztanai tárgyalások legutóbbi fordulóján külön-külön tárgyalt magas rangú török és ENSZ-tisztviselőkkel az Izrael-Hamász háborúról. Az iráni tisztviselő bírálta az Egyesült Államokat Izraelnek nyújtott támogatása miatt. Azt mondta, hogy az Izrael-Hamász háború minden regionális országot negatívan érintett. Irán, Oroszország és Törökország képviselői a január 25-i tárgyalások végén közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elítélték az izraeli légicsapásokat Szíriában. A január 20-i szíriai izraeli légicsapásokban legalább öt IRGC-tiszt halt meg.

Ez tehát a helyzet a háború közel-keleti frontjain. A magyar, online harctéren az előrejelzések szerint hatalmas szómenés közeledik, melyben vontcsövű, nehézlovassági becsületsértések hömpölyögnek a kígyóméreg tajtékjával vegyesen.

Szele Tamás