Vidnyánszky Attila: Olyan világot élünk, amikor fájdalmasan gyorsan felejtünk

Vidnyánszky Attila: Azt szeretnénk, ha a diákjaink megismernék azt a világot, amelyért dolgoznak majd

„A Nemzeti Színház, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem a Soproni Egyetemmel aláírt megállapodása közelebb hozza a hallgatókat ahhoz a világhoz, amelyért színészként és rendezőként majd dolgozni fognak" – mondja az Origónak Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.

Hozzátette: az SZFE-vel már szoros a kapcsolata a színháznak, ugyanis évek óta a képzés gyakorlóhelyéül szolgál a teátrum.

– hangsúlyozza az igazgató.
Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb programja a mesterkurzus volt, amelyet Kaposváron szerveztek hét alkalommal. A kurzuson a magyar hallgatók mellett a legnevesebb külföldi színész- és rendezőképző egyetemek oktatói és diákjai is részt vettek. Ettől az évtől a mesterkurzus központját Sopronba helyezik át.
„Emellett azt tervezzük, hogy a diákok a bemutatható vizsgaelőadásaikat elviszik a Soproni Egyetemre. A megállapodás nyitányaként 2024 márciusában Molnár Ferenc két egyfelvonásos vígjátékát, az Egy, kettő, három, valamint az Ibolya című darabokat mutatják be – többek között – Bodrogi Gyula és Schnell Ádám közreműködésével, de az előadásban a Színház- és Filmművészeti Egyetem színinövendékei is játszanak. Ezután szinte havonta játszanak majd hallgatóink a Soproni Egyetem impozáns tereiben vagy az Erdészeti Múzeum lenyűgöző udvarán. Terveink szerint más egyetemekkel is szeretnénk hasonló együttműködési megállapodást kötni.

„Az is fontos, hogy ismerjék meg gyönyörű országunkat, szeressék meg ezt a világot. Elindulunk Sopronból, a hűség városából, és remélem, hogy eljutunk majd Nyíregyházáig vagy még tovább" – mondja Vidnyánszky Attila.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem évek óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatók megismerjék az ország kincseit.

„Ezt folytatva a második évfolyamosok Sopronba utaznak, szintén tíz napot töltenek a hűség városában, ahol megismerkedhetnek Sopron nevezetességeivel, a környék csodáival. Támogatom és segítem azokat a folyamatokat, amelyek ilyen formában átölelik hazánkat" – hangsúlyozza az igazgató.

Mostantól páholy őrzi Agárdy Gábor emlékét a Nemzeti Színházban

A nemzet színészének, a Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művésznek, Agárdy Gábornak a nevét viseli ezentúl a Nemzeti Színház egyik harmadik emeleti páholya.

– mondja Vidnyánszky Attila.

Hozzáteszi: véleménye szerint a Nemzeti Színháznak egyebek mellett az is feladata, hogy ne hagyja feledésbe merülni legnagyobb művészeinket.

„Folyamatosan emléktáblákat és szobrokat avatunk – csütörtökön például Tamási Áron szobrát lepleztük le a teátrumban. De színészek, rendezők sírhelyeit is rendszeresen felújítjuk."

„Hihetetlenül sokszínű művész volt, minden műfaj a kisujjában volt. Minden tudott a színházról és a filmről is. A sokoldalúságát az is bizonyítja, hogy csodálatos ikonokat festett – sőt, elkészítette a Szent Korona másolatát is. Ezekből a művekből kiállítást rendeztünk a Nemzeti Színházban – bárki megnézheti a lenyűgöző ikonokat és a koronát is. Agárdy Gábor a saját értékrendjéhez ragaszkodó, mélyen hívő, a színházat – méltó módon – magas polcra emelő művész volt. Megnyugtató, hogy a Nemzeti Színház végezetéig – ami remélhetőleg egybe esik majd a világ végezetével – ez a páholy itt lesz, és az ő emlékét őrzi" – emeli ki Vidnyánszky Attila.

A vezérigazgató azt is elmondja, hogy többször látta Agárdy Gábort színpadon. Az egyik legemlékezetesebb élménye a My Fair Lady című előadás volt, amelyben pazar duettet adott elő Sinkovits Imrével.

„Nem vagyok ennek a műfajnak a rajongója, de megemeltem a kalapomat. Agárdy Gábor elképesztően bánt a közönséggel, egy pillanat alatt elvarázsolta a nézőket. Mestere volt a szakmának. Ezért is fájó, hogy ilyen méltatlan módon alakult Agárdy Gábor és nemzedékének sorsa az új Nemzeti Színházzal. Végig szolgálták a Nemzeti Színház ügyét. Végre megépült az új teátrum, ahová alanyi jogon kellett volna átjönniük, de mégsem jöhettek ide. Feloldhatatlan bűn, amelynek orvoslása lehetetlen ugyan, de így egy kicsikét talán hozzájárulhatunk az engesztelődéshez. Így, hogy páholyt nevezünk el róluk, kicsit mégis itt vannak velünk" – mondja a Nemzeti Színház igazgatója.

Ikonok, Szent Korona, palást és az ikonikus piros sál

Az Agárdy-páholyt ezentúl bárki megnézheti a Nemzeti Színház harmadik emeletén, sőt, jegyet is lehet venni a páholyba, hogy onnan tekintsék meg az előadást a nézők.

Flament Krisztina vezérigazgatói asszisztens az Origónak elmondja:

„Izgalmas, szép kiállítást szerveztünk. Ezúton is köszönetet szeretnék mondani a családnak, akik nagy szeretettel és lelkesedéssel adták nekünk a kiállított tárgyakat. Természetesen a legértékesebbek az ikonok, valamint a Szent Korona másolata, amelyet Agárdy Gábor készített rendkívül aprólékos munkával. Én magam nem is mertem szabad kézzel megfogni sem az ikonokat, sem a koronát. Nagymamám cérnakesztyűjét vettem fel, úgy rendeztem el a vitrinben ezeket a csodálatos tárgyakat. Az egyik ikon mellett olvasható egy idézet Agárdy Gábortól, amelyben azt mondta el, hogy nem volt templomba járó ember, de amikor ikont festetett, úgy érezte, Krisztus vezette a kezét" – mondja Flament Krisztina.

Az érdeklődők megtekinthetik azt a széket, amelyet Sinkovits Imrétől kapott a hetvenedik születésnapjára, de kiállították a János vitéz című előadásban viselt jelmezét is. A francia királyt alakította, a jelmeze pedig egy lenyűgöző, hatalmas fehér palást volt.

Flament Krisztina azt is elmondja, hogy Agárdy Gábor családja nagyon örült, amikor először felmerült a gondolat, hogy a művészről nevezzenek el egy páholyt. A páholyavatón pedig Vidnyánszky Attila úgy fogalmazott: remélik, hogy az örökkévalóságig megmarad az Agárdy Gábor-páholy.