A kormánypárti publicista kedves újságíró kollégám, Apáti Miklós fia. Sokáig táncolt az Állami Operaház deszkáin, majd a Budapesti Operettszínház tánckarának lett az igazgatója. Mondandóját gyakran fejti ki a nyilvánosság fórumain, és mára a kormány közeli médiumok állandó szerzője lett. Cikkei általában a Magyar Nemzetben jelennek meg, és végigfutnak az állami sajtón. Legfontosabb megállapításait idézik, hivatkoznak rájuk. Az utalók orákulumnak tekintik. Nem mindegy, hogy indokoltan vagy indokolatlanul hivatkoznak-e rá.

Legutóbbi cikkében az ukrán államelnökről írta: „Zelenszkijtől nyilvánvalóan olyan messze van a korrupció, mint Makó Jeruzsálemtől.” (2024. január.12.) A ’nyilvánvalóan’ azt sejteti, hogy Apáti Bence ironikusnak szánta a megjegyzést, és az ellenkezőjét kell érteni rajta. Nos, az 1927-ben kiadott Irodami lexikon szerint „Az irónia a gúnyolódásnak az a módja, amikor túlzott dicséret vagy kedveskedés formájába öltöztetjük a gáncsot.” A táncos-publicista érvelését nem érzem meggyőzőnek. Ezért néztem utána a szólásmondás eredetének.

Ballagi Mór 1850-ben említette a Magyar példabeszédek, közmondások és szójárások gyűjteménye című könyvében. Imigyen: „Annyira van, mint Makó Jeruzsálemben.” Hm. Vagy suta a megfogalmazás, ami a nagy tudású nyelvész esetében nehezen hihető. Vagy pedig azt akarta érzékeltetni, hogy nem a két település közötti távolságról van szó benne. De ha mégis, akkor faramuci módon. Mellőzöm a következő évtizedek szakmai okfejtéseit, hogy eljuthassunk a közelmúltban megjelent tanulmányokig.

Kelemen Ferenc a Makó név közmondásainkban című dolgozat szerzője 1971-ben kimutatta, hogy Makó városa a XIII. század elején még nem is létezett. A helyén egy Völnek nevű, húsz-harminc portából álló falu volt. Jóval később kétségkívül felbukkant egy Makó nevű bán, valószínűleg róla nevezték el a várost, amelynek azonban nincs semmi köze Jeruzsálemhez. 1978-ban Tóth Ferenc néprajz-kutató vette föl az elejtett fonalat. Szerinte a közmondás arra vezethető vissza, hogy a pápa keresztes hadjáratot hirdetett a Szentföld visszafoglalására. III. Béla magyar király éppen ágynak esett, ezért megeskette a kisebbik fiát, András herceget, hogy ha trónra kerül, helyette is viseljen hadat a „hitetlen” muzulmánok ellen.

Utódja, II. András (Endre) 1217-ben indult útnak. Egyik katonája, Makó a Velencében bérelt hajón iszogatott, és miközben hullámzott alatta az Adriai-tenger, be is rúgott. Arra ébredt, hogy a parton város suhan el, és a templomok tornyán kereszt díszeleg. Azt hitte, hogy megérkezett Jeruzsálembe, holott csupán a dalmáciai Spalato (a mai Split) tornyait látta. A harcostársai erre mondták viccelődve: „Messze van még Makó Jeruzsálemtől.” Az akkor nem is létező városra aligha gondolhattak, annál inkább a nagyon is létező vitézre.

A részeges katonára tért vissza Ungár Tamás a Népszabadság 2014. március 28-i számában. Az országgyűlési választás kampányában ugyanis letartóztatták Simon Gábort. Az MSZP elnökhelyettesét azzal gyanúsították, hogy osztrák bankban több százmillió forintnyi „fekete” pénzt tart. Az ügy azóta se zárult le, és a hatóságok minden választási kampányban előveszik. Ezt akkor még nem tudhatta az újságíró, csupán arra utalt, hogy a nyomozók bissau-guineai útlevelet találtak a politikusnál.

Így vonta le a tanulságot: „Száz emberből kilencvenkilencnek fogalma sincs arról, milyen történet szülte a ’messze van, mint Makó Jeruzsálemtől’ közmondást, ezért helyette ajánljuk használni azt, hogy „messze van, mint Simon Bissau-Guineától.” Nem tragédia, legföljebb hiányos felkészültség eredménye, ha valaki félreérti a művelt körökben pontosan használt közmondást. A félreértők között nemcsak kormánypárti személyiségek találhatóak, hanem ellenzékiek is, a torzítás tehát ökumenikus jellegű.

De az talán mégis elvárható egy országos információs hálózatra ható véleményformálótól, jelen esetben Apáti Bencétől, hogy ne a kilencvenkilencekhez tartozzon, hanem ő legyen a kivétel. Ungár Tamás persze publicisztikai fordulatnak szánta azt az egyet. Ennél szerencsére jobb a helyzet. A bejegyzésem utáni összeállításban több pontos mondat is található, a szerzők között akad író, néprajz-kutató, ombudsman, politológus, újságíró, ügyvéd, tévés, sőt még egy politikus is.

S bár lovagnak, kapitánynak és vezérnek is nevezték Makó vitézt, abban azért egyetértenek, hogy módosult tudatállapotban tévesztette össze a dalmáciai Spalato és a szentföldi Jeruzsálem tornyait.     

Tíz mondat Makó vitézről

A főiskola zárt láncú televíziós központja az igazi televíziótól olyan messze van, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől. (Pálfy G. István oktató az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskoláról, Médiafüzetek, 2004/2.)

A magyar sereg bérelt velencei hajókon utazott. Makó vitéz a hosszú út fáradalmait tüzes borokkal feledtette. Amikor végre egy szép várost pillantott meg, melynek tornyairól a kereszt jelei intettek feléje, azt hitte, elérték Jeruzsálemet. Pedig csak Spalato volt az. Így lett Makó vitéz a magyar keresztes hadjárat máig legismertebb katonája. (Szőke Anna vajdasági néprajz-kutató, Híd, 2014/6.)     

Talán még szegény Makó vitéz is közelebb jutott Jeruzsálemhez, mint Gyurcsány a baloldal szellemiségéhez. (Fricz Tamás politológus, Napi Gazdaság, 2015. augusztus 12.)

Az árverés olyan messze áll tőlünk, mint Makó lovag Jeruzsálemtől. (Torgyán József volt kisgazda politikus az állami földek licitjéről, Magyar Nemzet, 2016. április 23.)

A hír szinte két hétig uralta a médiát, pedig a valóságtól és főként az igazságtól olyan messze van, mint a mondás szerint Makó vitéz Jeruzsálemtől. (Boros Imre közgazdász, volt miniszter az aranytartalék elkótyavetyéléséről, Magyar Hírlap Online, 2017. január 19.)

Olyan messze vagyunk ettől, mint Makó kapitány Jeruzsálemtől. (Komlódi Gábor ügyvéd, ATV, 2019. december 3.)

A rég álmodott valódi demokrácia olyan messze áll tőlünk, mint Makó vitéz Jeruzsálemtől. (Ujj János aradi újságíró, NyugatiJelen.com, 2020. június 10.)

Ahogy a mai magyar pártkocsmát elnézem, Makó vezér közelebb volt Jeruzsálemhez, mint a mi pártjaink a demokratikus minimumhoz. (Kaltenbach Jenő volt ombudsman az ellenzéki pártok gödi veszekedéséről, Újnépszabadság.com, 2020. augusztus 6.)

Ez az észlelés olyan messze áll a valódi látástól, mint Makó vitéz álldogált Jeruzsálemtől a maga idejében. (Bene Zoltán író a vakok érzékeléséről, Irodalom Jelen Online, 2021. november 19.)

Az európai topfutballtól olyan messze vagyunk, mint a mondás Makó vitéze Jeruzsálemtől. (Pór Károly újságíró, Nemzeti Sport Online, 2022. január 28.)