Eurózóna inflációs toplisták és a magyar kilátások 2024-re
Miután tavaly Magyarországon még 25 százalék feletti inflációval kezdtük az évet, örvendetes, hogy az idén január 12-én érkező decemberi adat már csak 6 százalék körül várható. Az első negyedévtől azonban már igaz lesz az, ami az euróövezetben is: az inflációs cél felé vezető úton az utolsó méterek lesznek a legnehezebbek. Éves átlagban 5-6 százalék körül alakulhat a magyar adat, ez azonban az év nagy részében inkább stagnálást jelent majd.
Csak hogy elhelyezzük a magyarországi inflációt: decemberben az euróövezeti országok átlagos év/éves inflációja 2,9 százalék volt. Ezzel 2023 utolsó hónapjára ugyan megtorpant a csökkenő trend, de még így is a tavalyi év egyik legalacsonyabb inflációs rátájú hónapja volt.
Érdemes azonban a január elején publikált euróövezeti inflációs statisztikát részletesebben megnézni, az átlag mögött ugyanis a tagországok árindexeinek érdekes sokfélesége bújik meg. Ahogy a statisztikában mondani szokás, az átlag ápol és eltakar – ez esetben a decemberi 2,9 százalékos átlag mögött nem kevesebb, mint 6,1 százalékpontnyi különbség rejtőzik a legalacsonyabb (Belgium és Olaszország) és a legmagasabb inflációjú (Szlovákia) országok között. Hogyan alakult ki ez a széles sáv? Szemezgessünk a tagországok adataiból néhány toplista segítségével!
Ebben a három országban volt a legmagasabb az infláció:
Az összes többi, eurózónába tartozó tagállam 4,5 százalék alatt volt decemberben.
A „nagyok” még egy kivétellel az átlag (2,9%) felett:
Az 1 százalékos vagy annál is alacsonyabb inflációjú „legjobbak csapata”, holtversennyel az élen:
Lettország (0,9%) Litvániával (1,6%) együtt bőven az euróövezeti átlag (2,9%), sőt az EKB inflációs célja (2%) alá kerülve óriási dezinfláción ment keresztül, hiszen az egy évvel korábbi (2022 decemberi) infláció még mindkét országban 20 százalék közelében volt.
Összességében a 2023-at 8 százalék fölötti szintről indító átlagos euróövezeti infláció is nagy utat tett meg decemberig az EKB 2 százalékos inflációs célja irányába, de a kilátások alapján éppen a hajrá, az utolsó néhány tized százalékpont lehet a legnehezebb: a piaci konszenzus alapján még 2024-ben is 2,6 százalék közelében lehet az éves átlagos infláció, ami a 2023-ban a decemberi előzetes adattal számolva 5,5 százalék volt.
A 2023 végén lelassult, és várhatóan 2024-ben is lassan haladó dezinfláció a magyar inflációs kilátások szempontjából is figyelmeztető lehet: erről az oldalról sok további külső dezinflációs segítségre nem számíthatunk idén. Különösen igaz ez, ha a legnagyobb európai kereskedelmi partnerünk, Németország euróövezeti átlagot meghaladó inflációját tekintjük. Ráadásul a megtorpant eurózónás csökkenő trend az optimista EKB-kamatvágási várakozásokat is tompíthatja.
(Borítókép: budapesti piac, forrás: RUETERS)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
